Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
érezte, hogy bírja „a néppártiak nagyobb részének bizalmát," és feltette a kérdést is: igaz-e, hogy magasabb helyről jött olyan utasítás, amely mellőzését rendelte volna el?8 0 Sértette a kudarc azért is, mert körültekintően készült a diétái szereplésre. Értekezést írt „a diéta különböző tárgyairól", és ezt nem sokkal korábban József nádornak küldte meg.8 1 Berzeviczy ügy kezdte munkálatát, mint egy tékozló fiú, amikor iíjúkori könnyelműségére is hivatkozott azért, mert nem folytatta hivatali pályáját a haza szolgálatában. Úgy vélte, a diéta sikerrel járhat, mert Magyarország „szabad, önálló ország," és beköszöntött a tartós béke, érvényesül a békevágy, szertefoszlottak „az elméleti-absztrakt politikai alapelvek," ezek „az agyrémek". A nemesség teljesítette honvédelmi kötelezettségeit, áldozatkészségről tett tanúságot, és a nádorral, „Magyarország első állampolgárával" nekikezdhet a reformnak. Meg kell reformálni a hadsereg kiegészítését, méltányossá kell tenni, meghatározott időre sorozva be, a jól szabályozott eljárással kiválasztott újoncokat. A nemességnek vállalnia kell a háziadót, ami egyszerre nem valósítható meg, de ideiglenes rendszabályokkal, a szellemek és kedélyek előkészítésével elkezdhető, hiszen „a világos fejűek" már tisztában vannak ezzel. Politikai hitvallása: „minden megtehető, amit a törvények nem tiltanak, de csak olyan törvénynek engedelmeskednek, amelyek meghozatalában részt vettek vagy képviselőikkel közreműködtek". Berzeviczy elfogadta azt, hogy „a német minisztérium" kereskedelmi szempontból Magyarországot „idegen nemzetnek" tekinti, amíg a nemesség adómentes. És mivel még nincs meg „sem az igaz kedvünk, sem az igaz bátorságunk egy ilyen fontos és egyben problematikus mű kivitelezéséhez", mármint a közteherviselés biztosításához, azért addig nem szabad az osztrák gazdaságpolitika egészét támadni, mert csak az udvart oktalanul kompromittálják, inkább olyan kérdéseket kell napirendre tűzni, amelyekben a siker „teljes joggal" elvárható; Magyarországnak pedig jobban ki kell használnia, hogy „termelő állam", és a külföldre irányuló kivitelt kell könnyíteni. Ezt kell elősegíteni útépítéssel, a céhek reformjával is, az adórendszer egyszerűsítésével, a városi igazgatás reformjával. Berzeviczy később azt hangoztatta, hogy 1806-os könyvével szerzett sok ellenséget, és a könyv elleneinek ürügy lett „hogy minden nyilvános hatástól eltávolítsák".8 2 És ezt később a Tudományos Gyűjtemény is megerősítette: „Nem csuda, hogy ezen munkácska nem oly közönséges jovallással fogadtatott, mint az első, s hogy arról hazánkban igen különbféle ítéletek hozódtak, de a munka foglalatjáról hozott ítéletek minden különbfélesége mellett is, a szerzőnek nemes és önhaszna keresésétől távol lévő célját kérdésbe vonni nem lehet."83 Csakhogy — láttuk — Berzeviczy Gergely elszigetelődése és elszigetelése a közügyektől már a követválasztási kudarccal kezdődött, ami nagy törés lehetett életében, de még elszántabbá tette, annál is inkább, mert közben külföldről 80 Státny Archív, Presov, (Állami Levéltár, Eperjes) Berzeviczy család, 227. fasc. Berzeviczy Gergely levele Csáky Emanuelnek, Lomnic, 1802. ápr. 15. 81 HHStA, Ungarische Akten, Comitialia, Fasz. 411. (1-32. ff.) Pestre, a nádornak 1802. április 12-én érkezett meg Berzeviczy beadványa. 82 MOL, P 53 129. cs. 99. sz. 2. 83 Berzeviczy Gergely életírása. TGy 1822. V k. 68.
