Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515

állandóan sérelmezték. A magyar történetírás korábban ennek a helyzetnek a hátrányait emelte ki,4 7 ma viszonylagos előnyeit hangsúlyozza.4 8 Hiszen a me­zőgazdaság és bizonyos iparágak fejlődése érdekében a Habsburg birodalmi gazdaságpolitika sokat tett, és alapvetően a mezőgazdaság lehetett a növekedés alapja. De ettől függetlenül Magyarország merkantilista gyarmat. A birodalom két fele között nem mértek egyenlő mércével. II. József nyíltan a Magyar Kan­cellária tudomására hozta, ameddig a magyar nemesség nem adózik, addig Ma­gyarországot gyarmatnak tekinti. Ezt — nyilván — azért sem titkolta, mert egyben a nemesség megadóztatásához megfelelő hangulatot akart teremteni, és kétségtelen, hogy a köztes vámhatárt eltörölte volna, ha terveit kivitelezi. Berzeviczy maga is idézi a császár megnyilatkozását. Viszont politikáját még elítélte. „Alkotmányunk" kizárja a fiziokrata rendszert, ami pedig a neme­si adózást illeti, óvatosan a kérdés tárgyalásos rendezését sugallta. Azt viszont leszögezte, hogy az alacsony adóbevételekre való hivatkozás, az osztrák diszkri­minatív gazdaságpolitika legitimáló érve hamis, mert „alkotmányunk" az adó mellett „a magyar királynak oly bevételeket biztosít, melyek az adókat négy­szeresen felülmúlják".4 9 Azt is szóvá tette, hogy a magyar diéta mindig eleget tett „az uralkodó várakozásának", a jelen háború alatt is megajánlotta a neme­si felkelést, „30 ezer lovasból álló hadsereget állított ki, mely akármiféle más jól begyakorolttal felér".5 0 Ennek ellenére — hangoztatta Berzeviczy — az osztrák gazdaságpolitika bénítja még a magyar mezőgazdasági árutermelést, és gátolja a bor- és a dohánykereskedelmet. Berzeviczy a kereskedelmi és az iparszabadság híve volt. Az iparos és a földművelő közötti munkamegosztást kölcsönös haszonnal járó tevékenység­nek tekintette, az árucsere „fűzi össze és műveli ki az emberiséget".5 1 Magyar­országfejlődése az osztrák tartományok fejlődését is elősegítheti, nem is beszél­ve a Birodalom egészéről. Berzeviczy a szabad kereskedelem révén önszabályo­zó piac ideológusa. Még a rendi felvilágosodás utóharcosa, akinek művében a rendiségtől elforduló orientáció is benne rejlik. Az ideális társadalmi modell Berzeviczy számára a fiziokrata modell, amely a munkamegosztásból indul ki, és három osztályra egyszerűsíti a gazdasági és társadalmi világot: a termelő, át­alakító, forgató osztályra. A klasszikus Quesnay-féle modell a mezőgazdaságra helyezi hangsúlyt, erre épül az átalakítás: az ipar és a kereskedelem. Ebben az ideális társadalmi tagolódásban a mérvadó szempont a gazdasági hasznosság. Itt mindenkinek részt kell vállalni a nagy munkamegosztásban, az áruforgalom bősége és változatossága pedig az egész gazdaság éltető eleme. A nemzeti gaz­dagság tehát nem pénzben rejlik, hanem a gazdasági tevékenység sokszínűségé­ben és élénkségében, ennek előmozdítója a szabad kereskedelem. Kautz Gyula klasszikus műve szerint Berzeviczy Adam Smith-re épített, de egyben megelőz-47 Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon (1780-1815). Bp., 1958. 48 Eckhart művéhez hasonló súlyú munka még nem született. 49 Berzeviczy: Magyarország kereskedelméről, Berzeviczy Gergely élete és művei, 213. 30 Berzeviczy: Magyarország kereskedelméről, Berzeviczy Gergely élete és művei, 241. 51 Berzeviczy: Magyarország kereskedelméről, Berzeviczy Gergely élete és művei, 239.

Next

/
Oldalképek
Tartalom