Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
állandóan sérelmezték. A magyar történetírás korábban ennek a helyzetnek a hátrányait emelte ki,4 7 ma viszonylagos előnyeit hangsúlyozza.4 8 Hiszen a mezőgazdaság és bizonyos iparágak fejlődése érdekében a Habsburg birodalmi gazdaságpolitika sokat tett, és alapvetően a mezőgazdaság lehetett a növekedés alapja. De ettől függetlenül Magyarország merkantilista gyarmat. A birodalom két fele között nem mértek egyenlő mércével. II. József nyíltan a Magyar Kancellária tudomására hozta, ameddig a magyar nemesség nem adózik, addig Magyarországot gyarmatnak tekinti. Ezt — nyilván — azért sem titkolta, mert egyben a nemesség megadóztatásához megfelelő hangulatot akart teremteni, és kétségtelen, hogy a köztes vámhatárt eltörölte volna, ha terveit kivitelezi. Berzeviczy maga is idézi a császár megnyilatkozását. Viszont politikáját még elítélte. „Alkotmányunk" kizárja a fiziokrata rendszert, ami pedig a nemesi adózást illeti, óvatosan a kérdés tárgyalásos rendezését sugallta. Azt viszont leszögezte, hogy az alacsony adóbevételekre való hivatkozás, az osztrák diszkriminatív gazdaságpolitika legitimáló érve hamis, mert „alkotmányunk" az adó mellett „a magyar királynak oly bevételeket biztosít, melyek az adókat négyszeresen felülmúlják".4 9 Azt is szóvá tette, hogy a magyar diéta mindig eleget tett „az uralkodó várakozásának", a jelen háború alatt is megajánlotta a nemesi felkelést, „30 ezer lovasból álló hadsereget állított ki, mely akármiféle más jól begyakorolttal felér".5 0 Ennek ellenére — hangoztatta Berzeviczy — az osztrák gazdaságpolitika bénítja még a magyar mezőgazdasági árutermelést, és gátolja a bor- és a dohánykereskedelmet. Berzeviczy a kereskedelmi és az iparszabadság híve volt. Az iparos és a földművelő közötti munkamegosztást kölcsönös haszonnal járó tevékenységnek tekintette, az árucsere „fűzi össze és műveli ki az emberiséget".5 1 Magyarországfejlődése az osztrák tartományok fejlődését is elősegítheti, nem is beszélve a Birodalom egészéről. Berzeviczy a szabad kereskedelem révén önszabályozó piac ideológusa. Még a rendi felvilágosodás utóharcosa, akinek művében a rendiségtől elforduló orientáció is benne rejlik. Az ideális társadalmi modell Berzeviczy számára a fiziokrata modell, amely a munkamegosztásból indul ki, és három osztályra egyszerűsíti a gazdasági és társadalmi világot: a termelő, átalakító, forgató osztályra. A klasszikus Quesnay-féle modell a mezőgazdaságra helyezi hangsúlyt, erre épül az átalakítás: az ipar és a kereskedelem. Ebben az ideális társadalmi tagolódásban a mérvadó szempont a gazdasági hasznosság. Itt mindenkinek részt kell vállalni a nagy munkamegosztásban, az áruforgalom bősége és változatossága pedig az egész gazdaság éltető eleme. A nemzeti gazdagság tehát nem pénzben rejlik, hanem a gazdasági tevékenység sokszínűségében és élénkségében, ennek előmozdítója a szabad kereskedelem. Kautz Gyula klasszikus műve szerint Berzeviczy Adam Smith-re épített, de egyben megelőz-47 Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon (1780-1815). Bp., 1958. 48 Eckhart művéhez hasonló súlyú munka még nem született. 49 Berzeviczy: Magyarország kereskedelméről, Berzeviczy Gergely élete és művei, 213. 30 Berzeviczy: Magyarország kereskedelméről, Berzeviczy Gergely élete és művei, 241. 51 Berzeviczy: Magyarország kereskedelméről, Berzeviczy Gergely élete és művei, 239.
