Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
lett volna ezen változtatni, ha Ausztria uralkodója egy ilyen becsületes nép bizalmát megnyerte volna".1 2 Ugyanakkor valamiféle nyílt levelet állított össze a magyar trón elfoglalására készülődő Lipót számára, amelyben hosszasan és maradéktalanul elítélte II. Józsefet, mint trónbitorlót, reformjai visszavonását szorgalmazta, és az alkotmány tiszteletben tartására szólított fel, kifejtve azt is, hogy a magyar alkotmányosság lényege abban rejlik, hogy az uralkodó a diétával közösen gyakorolja a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat.1 3 Mi vezette Berzeviczyt és eszmetársait? Először is a felvilágosodás mindenhatósága. Ez volt az átfogó rendszerváltoztatás ideológiája. Úgy látszott, hogy a francia forradalommal már győzött is Európában, amelyet a magyar felvilágosultak közül oly sokan keresztül-kasul bejártak. Kazinczy Ferencnek és Kármán Józsefnek nem nyílt lehetősége ilyen útra, Berzeviczynek viszont igen. Göttingában tanulhatott, és a város — 1809 után írt német nyelvű önéletrajza szerint — az ő „egész életében világló pont, amelynek fénye tovább ragyog".14 Számára is Anglia volt a mintaország, ahol négy hónapot töltött, és „itt elsősorban a nép jólétének látványa emelte meg a szívét".1 5 De nemcsak az, hanem az egyenlőség valósága is elragadtatta, az hogy nincs „semmi különbség" a „felsőbb privilégizált osztályok" és a „lakosok alsó osztálya", mely utóbbi „osztályt" azok alkotnak, akiket „mi parasztoknak nevezünk" - fejtegette 1802-es latin nyelvű önéletrajzában.1 6 Ugyanakkor ennél is fontosabb az angol fejlődés útjának felvázolása: „Angliában már évszázadok óta úgy módosult a feudális rendszer, hogy a nemesi szabadságokat fokozatosan kiterjesztették a nép ezen legszámosabb osztályára, és innen ered a valós és egyetemes hazaszeretet, amellyel Anglia a jólét legmagasabb szintjén tartja fenn magát, és túléli a legnagyobb veszélyeket, valamint a mindenkit fenyegető válságokat."1 7 Ez közvetlen politikai és társadalompolitikai stratégiai útmutatás. Anglia felé akartak indulni a magyar reformerek - jogkiterjesztéssel. A kérdés csak az volt, hogy a nemességet az abszolutizmusellenes lendület átviszi-e a reformok terére, és rá lehet-e venni arra, hogy önnön helyi hatalmából, kiváltságaiból valamit feláldozzon, és folytassa József reformjait, immár a nemzeti fejlődés érdekében? A reformerek számára kérdés volt az is, hogy a társadalmi reformtörekvésekről miként szóljanak, és írjanak, anélkül hogy ellenfeleik számára alkalmat nyújtsanak az ellenpropagandára. A nemesség megnyerése érdekében is mellőzte Berzeviczy latin röpiratában a társadalmi kérdéseket, talán feltételezve, hogy az Ausztriától elszakadó Magyarország nemessége saját érdekében rákényszerül a rendszerváltoztatásra. A reformerek és a nemesi többség azonban elég hamar elszakadtak egymástól. Az 1790-es évek elejének sikeres törvényhozási munkája után a bürokratikus abszolutizmus és a rendi reakció egymásra találtak. Ezt még az is elősegí-12 H. Balázs: Berzeviczy, 318. 13 MOL, P 53 78. cs. 95-138. 14 H. Balázs: Berzeviczy, 229. 15 H. Balázs: Berzeviczy, 229. 16 H. Balázs: Berzeviczy, 221. 17 H. Balázs: Berzeviczy, 222.
