Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Lázs Sándor: A Pozsonyi Kódex írói és műveltségük II/467
Zantoss litteratus díszítő szándéka eltér a főúri imakönyvek a Festetics- és Czech-kódex íróiétól és miniátoraiétól.13 6 Azokat gótikus könyvírással készítették főúri használatra, és szerepük, tagadhatatlanul, a kincsképzés is volt. A Pozsonyi Kódex velük szemben használati kézirat volt, díszítése legfeljebb a szem és a lélek gyönyörködtetésére szolgált. Zantoss váltogatta írását, a bastardán belül is, az O nuda humanitas kezdetű imát (23r :17-23v :l), talán mintapéldányát utánozva, vastagabb és nagyobb betűkkel írta, az egyenes vonalakat és a kerekítéseket megtörte, így ez a szakasz a gotica textualis hangulatát idézi. Hasonlóan járt el más címsorok írásakor is, például a 24v levél első sorában. Feltételezhető egyébként, hogy erre a levélre már később jegyezte le a latin nyelvű imákat — a levél recíoján van a már emlegetett hosszabb írói megjegyzés — mintegy a szöveg lezárásaként az 1520-as dátummal. A verso levélen a betűk apróbbak a szokottnál, a nagybetűk kivitelezése is változatosabb a korábbi leveleken lévőknél. A kódex e keze járatos volt a gyors kurzív írásban is: így jegyezte le latin és magyar nyelvű írói megjegyzéseit (24r : 18-22; 24v :25-28), valamint két latin fohászt is így írt le (24v : 15-24). Érdekes, hogy a latin nyelvű szövegek írása gyorsabb, néhol már notularisha is hajlik, ami a kurzívval írt magyar szövegről nem mondható el. Ez mindenképpen azt jelzi, hogy a másoló a latin szövegek lejegyzésében gyakorlottabb volt. Egyik elírása — magyar nyelvű szövegben! — feltűnő figyelmetlenségről tanúskodik. Az O nuda humanitas kezdetű fohász magyar fordítását így másolja: O Megytelen embersegh (14v :l): azonban ettől eltekintve munkája tiszta, kevés botlást lehet felróni neki. Az elmondottak alapján semmiképpen sem volna több puszta fantáziálásnál az az állítás, hogy Zantoss litteratusriák kapcsolata lett volna a feltehetően Budán működő, a Bakócz-monogrammistához köthető körrel, vagy netán magával az esztergomi érseki udvarral. Azt azonban mégis meg kell említeni, hogy a Pozsonyi Kódex írója sok lehetséges ponton érintkezhetett a főpap itt emlegetett környezetével. Ott van először is a somlói kegyuraság, amely Bakóczé volt, aztán az érsek befolyása a premontrei apácák elhelyezésére, vagy az említett oklevelek, a Bakócz-gradualéra emlékeztető díszítések, vagy Vitéz-síremlékről is ismert különös korai humanista kapitális felbukkanása a kéziratban. Merész következtetéseket levonni álmodozás, de a további kutatásoknál mindenesetre számolni kell e lehetőségekkel. Zantoss litteratusról összefoglalóan elmondhatom, hogy — írása és díszítései alapján — jártas volt a világi és egyházi kancelláriák írószobáiban, műveltsége nem maradt el azon írnokokétól, akik a budai udvarban, vagy annak közelében tevékenykedtek.13 7 Műveltsége alkalmassá tehette a somlóvásárhelyi hiteleshelyen való munkára. Mihály deák szintén Somlóvásárhelyt tevékenykedett. Az általa másolt kódexszöveg, valamint az ismeretlen scriptor által kiállított hiteleshelyi oklevél, nem tanúskodnak arról, hogy magasabb képzettségű, egyetemi végzettséggel rendelkező hivatalnokok álltak volna a premontrei apá-136 A két kódex díszítéséről 1. Berkovits I.: Magyar kódexek a XI-XVI. században i. m 74-75. 137 Kubinyi A.: Polgári értelmiség és hivatalnokrétege i. m. 214-220.
