Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Noémi Gyöngyvér: Monasztikus férfikolostorok társadalmi kapcsolatai a 15-16. században a végrendeletek tükrében II/451
A Dobák rokonságból56 származó Dacsó család tagjai valósággal „elhalmozták" az apátságot. A bőséges végrendeleti adomány oka itt is a család elszegényedése volt. Keszihóci Dacsó Demeter gyermekei, Miklós, László és Zsófia 1465-ben kénytelenek voltak elzálogosítani Bars vármegyében levő nemcsényi részbirtokukat Esztergomi Péter diáknak 40 forintért. Tőle Kispalugyai Márton vette át, aki 1483-ban János garamszentbenedeki apátnak adta tovább a zálogot.57 Dacsó István eközben az apáttól újabb 25 forintot vett fel. A család egyéb, zálogban levő birtokaik kiváltásáért János apáttól 200 forintot vett fel, de ezt az összeget valószínűleg nem tudták visszafizetni. Ezért 1493. június 10-én a sági konvent előtt kinyilvánították, hogy saját és elődeik lelki üdvéért, valamint azért a 200 forintért cserébe a nemcsényi részbirtokaikat a nemesi kúriával, malommal, halastóval, valamint három pusztán levő részbirtokaikkal együtt az apátságra hagyják. 1498-ban Chama Bence itteni részbirtokát szintén 200 forintért, lélekváltságként adta az apátságnak.5 8 Az Ebedeci és a Dacsó család, valamint Chama Bence adománya nem a klasszikus értelemben vett végrendelet, inkább a „kölcsön visszafizetése" volt az apátság részére. A háttérben a család és a monostor „üzleti ügye" áll. Az apátok birtokaikat úgy hasznosították, hogy abból nekik pénzjövedelem származzék és adott esetben, akinek készpénzre van szüksége hozzájuk fordulhattak. Az elszegényedett családok — a korábban fölvett pénzt nem tudván visszafizetni — inkább átengedték biztosítékaikat a szerzeteseknek, mintsem adósokként haljanak meg. így a korábban zálogba vetett birtok a lélekváltság adományok alapjaivá váltak. A szerzetesrendek rövid- vagy hosszútávra nyújtott kölcsön-és zálogügyletei egyébként nem ritkák. Ilyen tevékenységet láthatunk — a téma feldolgozottsága miatt tucatszámmal — a pálos rendnél,5 9 a ferenceseknél,60 vagy akár az apácáknál,6 1 továbbá a karthauziaknál,6 2 de más monasztikus férgimesi Forgács Miklós özvegyének volt a familiárisa (ZsO IX. 706. sz.). Az Ebedeci család leányági leszármazását 1. Knauz N. : A Garan-melletti i. m. 152. 56 Engel Pál: Középkori magyar genealógia. CD-ROM. (Magyar Középkori Adattár) Budapest 2001. Dobák rokonsága, 1. tábla. 57 Knauz feltételezte, hogy a nemcsényi részbirtok mellé Miklósék testvére, Dacsó György itteni négy jobbágytelkét, és velük ismeretlen rokoni kapcsolatban álló bizonyos Dacsó István összesen 160 forintért 12 jobbágytelket, fél nemesi kúriát és egy halastavat is zálogba adott, 1. Knauz N. : A Garan-melletti i. m. 171. 58 Uo. 171. 59 F. Romhányi B.: Pálos gazdálkodás i. m. 343-346. 60 1454-ben a szécsényi ferences kolostort birtokokkal kompenzálta kegyura, S:.écsényi László, amiért „kölcsönvett" tőlük bizonyos arany és ezüst tárgyakat, azonban azokat visszafizetni már nem tudta (uo. 347., 420. sz. jegyz.). 61 1405: Stephel pintér és neje, Ágota elismerték tartozásukat a pozsonyi klarisszák felé, ezért zálogul lekötötték számukra a házukat (ZsO II. 3770. sz.). Ugyanígy a pozsonyi klarisszáknak maradt adós 1440-ben egy pozsonyi szabó özvegye 25 aranyforinttal, ezért amíg nem tudta tartozását törleszteni, addig lekötötte az apácáknak szőlőjét. A levél rendelkezése szerint az özvegy minden évben 3,5 forintot fog törleszteni (DL 13 548.). 1449-ben Kéri János fia Imre mester zálogosította el két Somogy vármegyei praediumát 30 aranyforintért a nyulakszigeti domonkos apácáknak (DL 67 820.). 62 1446: Svábi János a Szepes vármegyei Lehnic, Helihvágása, Rihwald birtokokban levő részeit, valamint Szentmargit praediumot 33 aranyforintért adja zálogba a lehnici Szent Antal völgyi monostornak - DL 24 957., 39 992.; 1475: urbánfalvi Sybak János leányai, Dorottya és Magdolna, valamint gyermekeik a Szepes vármegyei Urbánfalva birtokon 32 hold szántóföldet és rétet adtak zálogba 24 aranyforintért a menedékkövi kolostornak azzal a kikötéssel, hogy csak 32 év múlva válthatják
