Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Noémi Gyöngyvér: Monasztikus férfikolostorok társadalmi kapcsolatai a 15-16. században a végrendeletek tükrében II/451
geken kívül plébániatemplomokat, kápolnákat, oltárokat, ispotályokat és testvérületeket nevezték meg kedvezményezettként.1 0 Az efféle példákat még tovább is lehetne sorolni, és valóban az a kép alakulhat ki, hogy a korábbi századokban oly jelentős monasztikus rendekre1 1 a késő középkorban már nem hagytak az örök üdvösségre készülők. Ezt a meglehetősen kedvezőtlen képet a következő 26 végrendelet és lélekváltáság-adomány ismerete árnyalhatja. Az alábbiakban egy táblázatban foglalom össze ezek legfontosabb adatait, és ennek fényében próbálom az egyes intézmények társadalmi kapcsolatait megvilágítani. Itt említem meg, hogy csak azokkal a végakaratokkal foglalkozom a tanulmányban, amelyeket nem kegyür, vagy püspök tett.1 2 Kedvezményezett egyház Rend Végrendelkező Végrendelkezés ideje Adomány tárgya Hiteleshely [Igen/Nem] Privigye" bencés Jolsvai Nagy Leusták 1400. jan. 20. 150 arany forintot Nem Mórichida" premontrei Szentmiklósi Kaza Márk leánya, Margit 1419. ápr. 18. előtt Musliban levő birtokrészét Nem Turóc1 5 premontrei Lászlófalvai Miklós 1422. aug. 5. előtt „minden birtokjogát" Igen Stóla'* bencés Tyl fia Lőrinc csorbái soltész 1433. márc. 11. előtt soltészsági jövedelem %-ét Nem 10 Szende Katalin: A soproni későközépkori végrendeletek egyház- és tárgytörténeti tanulságai. Soproni Szemle 44. (1990) 268-273. A végrendeletek tárgyát elemzi: Uő: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra a középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 32. sz.) Bp. 2004. (a további irodalommal). Majorossy Judit PhD disszertációjában Pozsony lakóinak végrendelkezési szokásait elemezte. A vizsgált 901 testamentum kedvezményezettjei döntő többségben a Szt. Márton, Szt. Lőrinc, Szt. Mihály plébániatemplom, a ferences férfi és klarissza, a thali pálos kolostor, illetve kápolnák, testvérületek voltak, 1. Majorossy Judit: Church in Town. Urban Religious Life in Late Medieval Pressburg on the Mirror of Last Wills. PhD disszertáció, CEU. (kézirat) Bp. 2006. 11 Fontos hangsúlyozni, hogy minden esetben monasztikus rendi férfi kolostorokról van szó. Az apácaközösségek e tekintetben egészen más utat jártak be. Gazdálkodásukban nem sok különbség volt aközött, hogy az illető közösség monasztikus (bencés, ciszterci, premontrei) vagy kolduló (domonkos, ferences) rendi volt-e, hiszen egészen hasonló struktúrát figyelhetünk meg, és a társadalom se tett megkülönböztetést közöttük. 12 A kegyuraknak például amúgy is kötelességük volt az egyházukkal törődni, bár ezt az anyagi lehetőségük nagyban befolyásolhatta. Példa erre Vicái János fia György esete, aki 1450. febr. 17-én kelt oklevelében saját és elődei lelki üdvéért a Horpács birtok vásárolt részén levő teljes házhelyet, a telek minden tartozékával együtt a csornai Szent Mihály egyháznak és a konventnek adományozta. (Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár — a továbbiakban: DL — 14 330.). Három évvel később, 1453. márc. 27-én újabb oklevelet állíttatott ki, melyben kijelentette, hogy ő is az Osl nemből származik, így a csornai monostor kegyuraságából ő is részes. Mivel szegénysége miatt eddig nem tudott a monostor fenntartásához hozzájárulni, ezért most a Horpács birtokon levő egy darab jobbágytelkét a monostorra hagyja (DL 14 660.). 13 Zsigmondkori Oklevéltár I-II/2. (1387-1410) Összeállította Mályusz Elemér. Bp. 1951-1958.; III-VII. (1411-1420) Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és szerk. Borsa Iván. Bp. 1993-2001.; VIII-IX. (1421-1422) Szerk. Borsa Iván, C. Tóth Norbert. Bp. 2003-2004.; X. (1423) C. Tóth Norbert. Bp. 2007. (a továbbiakban: ZsO) II. 36. sz. 14 ZsO VII. 321. sz. 15 ZsO IX. 862. sz. 16 DL 65 308. - kiadását 1. A Szent-Iványi család levéltára 1230-1525. Mályusz Elemér kézirata alapján sajtó alá rendezte, szerkesztette és az előszót írta Borsa Iván. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forrásközlések 14.). Bp. 1988. (a továbbiakban: Szent-Iványi ) 85. sz.
