Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Daniela Dvoráková: A ló a középkori Magyarországon. (A középkori lovak hierarchiájáról, fajtáiról, színeiről és árairól) II/357
mindenki figyeljen a törvény betartására. A bűnösök lovait és vagyonát elvették, őket bebörtönözték és a királyhoz küldték büntetésre. A helyzet nem változott a következő évtizedekben sem, mikor Estei Hipolit számára kerestek lovakat, hogy Olaszországba küldjék azokat. A vásárlás nem sikerült: egyszerűen nem találtak jó lovat. Miskolcon például 1501-ben kilenc mérföldes körzetben sem találtak megfelelő fogat elé való lovat, és hasonló történt a nagymihályi lóvásáron is 1503-ban, ahol fiatal lovakat kerestek, de megesett ez jó néhány más helyen is.10 0 A tiltott exportból származó haszon túl csábító volt, nagyobb volt a vonzereje, mint a büntetéstől való félelem. Emlékezzünk csak vissza, hogy Bertrandon lovag azt írta, hogy Pesten egész „istállót" lehet kapni 10 lovat 200 forintért. Állítása szerint jó lovat lehetett kapni 10 forintért Szeged környékén is. 1419-ben a Szepességben 4 forintért lehetett lovat kapni; ez olyan alacsony ár volt, hogy a krónikás mint az év egyetlen figyelemreméltó eseményét jegyezte fel.10 1 A ló birtoklása nem kis pénzt hozhatott egy embernek, még akkor is, ha nem kereskedett velük. Akinek lova volt, annak vagyona volt. Igaz, elég bizonytalan vagyon volt ez, mivel a lovak méretük és erejük ellenére nagyon sérülékeny és kényes állatok. Néha elég egy véletlen — és gyakran kivédhetetlen — sérülés, és az egész „vagyon" egy pillanat alatt eltűnik. Sokkal biztosabb volt tartósabb tulajdonra cserélni. Minden bizonnyal nem fizettek rá azok a nemesek, akik lovaikért birtokot kaptak az uralkodóktól. Ellenkezőleg, lovaiknak köszönhetően meggazdagodtak, és nemcsak Kun László idejében. Luxemburgi Zsigmond idejében is kaptak nemesek falvakat lovaikért.10 2 A jó ló ugyanis — a csökkenő árak ellenére — az egész középkorban értékes és kívánt vagyontárgy maradt. FÜGGELÉK A táblázatokban használt rövidítések Gesch. Ung. = Johann Christian Engel: Geschichte des Ungrischen Reichs und seiner Nebenländer I-IV. Halle 1797-1804. HOkl. = Hazai oklevéltár 1234-1536. Kiadja M. Történelmi Társulat. Szerk. Nagy, I., Deák, F., Nagy, G. Bp. 1879. Krassó = Pesty, Frigyes: Krassó vármegye története III. Oklevéltár. Bp. 1882. 100 1 501: Ivi ad miscolczi et inde missi duos familiares cum curru apretiato per novem miliaria ad quendam equos curiferos pro domino Reverendissimo et non invenimus - Nyári Albert: A modenai Hyppolit-kodexek. Századok 4. (1870) 672.; 1503: Misi alio die michaelem fechetu ad forum equorum ad nagmihal, ut emeret aliquos equos pro domino Reverendissimo et nihil boni juvenis et eunde redeundo stando exposuit 1 fi. 2 din. - uo.; 1507: Misi Aloisium et Albertum ungarum et Joannem magnum ad videndum aliquos equos emendos qui fuerunt quondam domini Georgy more: quia postea non placuerunt - uo.; 1503: Item jam sunt dies multi quod misi unum famulum ad unum locum ad videndum aliquos equos sed nihil valuerunt - uo. 673. 101 Hat man in Zips ein Pferd um fi. 4 kaufen können - Excerpta ex chronicis Scepusiensibus seu Leutschoviensibus. In: Analecta Scepusii sacri et profani I-IV Collegit et notis illustravit. Carolus Wagner Viennae 1774-1778. (a továbbiakban: Anal. Seep.) II. 11. 102 ZsO IV 672., 1589. sz-ok, vö. DL 9664., DL 11 300.
