Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319
szerűtlen módon tobzódott a király számára nyújtott elismerésekben és kitüntetésekben. Végigolvasva a forrásokat, nem szabadulhatunk attól a gondolattól, hogy Zsigmond látogatása egy jól megtervezett színielőadás volt, amit maga V Henrik rendezett. Az események egy precízen, de mesterségesen megtervezett koreográfiát követtek, a császári személy tiszteletére rendezett fogadások és ünnepségek, a fejedelmi ajándékok egymást érték. Soha uralkodó még nem részesült ilyen fogadtatásban Angliában. Mindezt olyannyira túlzásba vitték, hogy nyilvánvaló volt, Henriknek van nélkülözhetetlen szüksége Zsigmond támogatására. Amögött is a királyi propaganda állott, hogy már az év kezdete óta a templomokban Anglia szerte Zsigmond dicséretét zengték, a szentbeszédekben sorra megemlékeztek a király áldozatos tevékenységéről, állhatatos munkálkodásáról, amit az egyház egysége érdekében végzett. 1416. május 4-én Londonban Richard Ullerstone, Sarum (Salisbury) püspöke Zsigmondért mondott imát az aznapi misén, s „egy másik, a hitért küzdő (.zelator fidei) Makkabeusnak" nevezte.105 Amíg a francia krónikások úgy írnak Zsigmondról, mint „aki a rómaiak királyának és semper augustusnak címzi magát", az angliai források ódákat zengve a királyt „legkeresztényibb és legkiválóbb fejedelemnek" (christianissimus et superillustrissimus princeps) nevezik, vagy — megelőlegezve a császári címet — imperátorként szólnak róla.106 Már a konstanzi zsinaton dicsőítik Zsigmondot az angol követek: új Messiásként, a Béke Angyalaként, egy másik Gábriel Arkangyalként, Krisztus rettenthetetlen bajnokaként, az egyház egysége leglángolóbb híveként, a legkeresztényibb királyként dicsőítették.10 7 A korabeli híradások legmértéktartóbbja is ezer lovagra teszi Zsigmond kíséretének létszámát.10 8 Annyi bizonyos, hogy 300 hajó vitte át a kíséretet Calais-ból Doverbe.10 9 így akár a többszáz, 800-900 fős becslés sem tűnik megalapozatlannak. Egyes források pedig még ennél is számosabb, 1500 fős kíséretről szólnak.11 0 (Előtte Párizsban 800 fős kíséretről szólnak a krónikások, ezzel 105 The Canonization of St. Osmund. Ed. Arthur R. Maiden. Salisbury 1901. 238.; Allmand, C. T.: Henry V i. m. 106. (20. sz. jegyz.). 106 Clément de Fauquemberghe: Journal (1417-1436) I—II. Ed. Alexandre Tuetey. Paris 1903-1915., idézi Csernus S.: Francia források i. m. 113.; Gesta Henrici Quinti i. m. 126. 107 1416: „[...] ad regem Romanorum [Sigismundus] tunc existentem in Constantia pro pace ecclesie [...] quod in tanto fervore ecclesiastice unionis ultra mortales omnes ardebat desiderio [...]. Ecclesie sancte Dei suum pacis angelum, alterum Gábrielem, fortissimum in Christo principem Sigismundum [...] ferventissimum ecclesiastice unionis zelatorem pro extirpacione [...] scismatis iam nuper transmissit [...]" - ZsO V 1406. sz.; Acta conc. Const. III. 496. (Johannes de Wellis aragóniai angol követ). 108 „venit in Angliám cum circiter mille equis" - Gesta Henrici Quinti i. m. 128.; „mille paratus equis" - Liber Metricus i. m. 133.; „Mille viris stipatus" - Capgraue, J.\ De illustribus Henricis i. m, 118.; 1000 fő: Lenz, M.: König Sigismund i. m. 89. 109 „parantur regio mandato naves rostratae rnagnae trecentae" - [Friuli Titus Livius] Tito Livio Foro-Juliensis Vita Henrici Quinti regis Angliae. Ed. Thomas Hearne. Oxford 1716. 23.; „Regio tunc iussu naues rostrate magne trescente ad hunc Principem et eius commeatum deuehendum parantur, qui tranquillo mari ventisque secundis Douoriam in Angliám delati sunt" - The Latin Brut. In: Kingsford, C. L.: English Historical Literature i. m. 327. 110 Hutchison, H.: Henry V i. m. 139.; 1416. ápr. 7,: Calendar of Close Rolls. I-XXIV London: Stationery Office, 1892-1927. Henry V Vol. I. AD 1413-1416. London 1929. 303. - Katona Windeckére alapozza értesülését 1400 lovagról (Cum 1400 Hungaris equitibus [circa] fretum britannicum) - Stephanus Katona: História critica regum Hungáriáé [ex fide domesticorum et exterorum scriptorum concinnata] I-XLII. Pestini-[Budae] 1779-1817. XII. 247.
