Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319
— azaz még az azincourti katasztrófa előtt — a burgundi herceg azzal az ajánlattal fordult Zsigmondhoz, hogy „nagy segítséget" kap tőle, „ha a francia királlyal és a hercegekkel viszályát elsimítja". A herceg felajánlotta a maga és a burgundi párti francia prelátusok és követek „szolgálatait", ha az egyre inkább előretörő Armagnacokkal szemben támogatja, s ennek első lépéseként kibékíti a feleket.63 János fel is kereste Zsigmondot Konstanzban.6 4 A burgundi párt irányában azonban Zsigmond egyelőre „nyilvánosan" csak arról biztosította Félelemnélküli Jánost, hogy célja a „hercegek" közötti béketeremtés. Nagyon fontos az időtényező: 1415. július végén történt a kapcsolatfelvétel, amikor a soha nem látott nagyságú angol seregek már behajózásra vártak Southamptonban, s megindultak Harfleur ellen! Mindazonáltal Burgundia egyre inkább értékesebb szövetségesnek tünt, mint az orléans-i liga, mivel Zsigmond politikai platformjához sokkal több mindenben közelebb állt. Az egyházi reform terén a burgundiakat képviselték a gyökeres in capite és in membris megújítás leghívebb bajnokai. Azincourt és a zsinat nyitánya után sok minden megváltozott. Armagnac grófja, VII. Bemard, Franciaország connétable-ja kezébe került a kormányrúd, aki a konzervatív orléans-i politikát folytatta: úgy tűnt, következetesen, az utolsó csepp vérig folytatja a harcot az angolok ellen, s e hosszúnak ígérkező háborúban a zsinat és a reform ügye megoldatlan marad, mert sem Anglia, sem Burgundia nem tudja megadni a Zsigmondnak a remélt támogatást. 1415-ben azonban még messze áll Zsigmond az Angliával kötendő katonai szövetségtől. Szó sincs ekkor még katonai együttműködésről, a közös kompromisszumkeresés igénye állítja egymás mellé a két uralkodót. A Lancaster-diplomácia természetesen tisztában volt azzal: nem nyerheti meg a Birodalom újonnan koronázott királyát, hogy a harcmezőkön a fegyverek szavával is adjon hangsúlyt támogatásának, de azt is jól látta, hogy zsinati szereplésével olyan ütőkártya került a kezébe, amivel nyomást gyakorolhat a megbékélésért és a schisma megszüntetéséért küzdő Zsigmondra, akire a tárgyalóasztal mellett kétség kívül számítottak. Zsigmondnak sem voltak kétségei afelől, miért kezdeményez újabb és újabb szövetségi ajánlatot a Lancaster-ház. Szilárdan ragaszkodott azonban a békéhez, amíg annak akár egy fikarcnyi esélyét is látta. 1415-ben, még az azincourt-i csata előtt arra kérte az angol királyt, „kössön fegyverszünetet Franciaországgal, s ő a tartós béke érdekében kész, amennyire a zsinat ezt lehetővé teszi, minden erejével közreműködni; hangsúlyozza, hogy a háború az egész kereszténységre veszélyt jelent, mert felbátorítja a hitetleneket".65 1415 tavaszán, még a harfleuri hadjárat előtt írt V Henriknek és megpróbálta eltántorítani Franciaország megtámadásától. Amikor tudomást szerzett róla, hogy az angolok ostrom alá vették Harfleurt, Zsigmond követet küldött mindkét oldalhoz, hogy megpróbáljon fegyverszünetet kierőszakolni.6 6 Még amikor az angol csapatok Azincourt felé vonultak, akkor is megpróbált közvetíteni és elkerülni 63 1415. márc. 30.: ZsO V 432. sz. 64 Fritz Quicke-, Les relations diplomatiques entre le Roi des Romans Sigismond et la Maison de Bourgogne (fin 1416-début 1417). Bulletin de la commission royale d'histoire 90. (1926) 198-99. 65 1415. júl. 15., Konstanz: ZsO V 863. sz. 66 ZsO V 1363. sz.; Acta conc. Const. I. 388.
