Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319
ta, hogy először is Franciaországon belül békítse ki az Armagnac-Orléans-i és a bourguignon pártot. Még 1413-ban felajánlotta, hogy még a zsinat megnyitása előtt Párizsba utazik, hogy békét teremtsen a ligák harcában. 1414-ben kérte, jelenjenek meg nála a hercegek, hogy a békéről tárgyalhassanak.38 Az ő közbenjárásával merülhetett fel a százéves háború konfliktusának azon rendezési terve, hogy a kezdeti ellenségeskedések lecsillapítására először is Henrik vegye feleségül VI. Károly leányát, Katalint, majd egy többoldalú konferenciára jöjjenek össze az érintett hatalmak és rendezzék vitás kérdéseiket.3 9 Nem kétséges, Zsigmond tisztában volt azzal, hogy ezzel csupán időt nyerhet, s nem tudja elodázni a háború kiújulását, de éppen erre volt szüksége, míg a zsinaton le lehet tétetni a pápákat és újat lehet választani. Egyelőre azonban nem adott nyílt választ Henrik követeinek, s nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy kit is illet a frankok koronája. Lebegtette ugyan, hogy adott esetben — kényszerhelyzetben — kész lesz elismerni a Plantagenetek legitim jogait, ha a zsinat érdeke megkívánja, s szüksége van az angolok támogatására, de egyelőre nem nyilatkozott. Kulcsfontosságú Burgundia szerepe, illetve Angliához és a Luxemburgokhoz fűződő viszonya. 1414-ben még úgy tűnt, kibékíthetetlen ellentétek állítják szembe Zsigmondot a burgundi herceggel. Ez röviden abban ragadható meg, hogy Zsigmond német királynak nem volt ínyére, hogy a születőben lévő burgundi állam birodalmi hűbéren bírt területeket is be kíván építeni „impérium"-ába. Egyrészt a burgundi herceg nem tett esküt több birodalmi német birtokáért, másrészt németalföldi előretörése s nem titkolt vágya egy önálló állam létrehozásáról, Zsigmond német uralkodóként elképzelt reformterveit is veszélyeztették. Zsigmond nem volt hajlandó elismerni Antalnak, János burgundi herceg öccsének az öröklését Brabant, Limburg és Lothier hercegségekben s azt sem, hogy Antal önhatalmúlag annektálta Luxemburgot.40 Ennek érdekében Churban 1413-ban még „véd- és dacszövetséget" is kötött Zsigmond Orléans-i Károllyal, János burgundi herceggel szemben.4 1 Még inkább megerősítette Zsigmond Armagnac-párti elkötelezettségét, hogy 1414 februárjában az 1413-ban dédelgetett béketervét az orléans-i és a burgundi liga között meghiúsította Félelemnélküli János Párizs elleni fegyveres támadása.4 2 1414-ben, hogy terveinek megnyerje az Armagnac-Franciaországot, Zsigmond szövetséget kötött VI. 38 1414. (febr.-márc.): ZsO IV 1734. sz. - 1414 elején Zsigmond Itáliában tartózkodott, de nem messze a francia határtól, március végén Acquiban, majd áprilisban Nizzában és Astiban, vö. Engel Pál -C. Tóth Norbert: Itineraria regum et reginarum. Királyok és királynék itineráriumai 1382-1438. (Segédletek a középkori magyar történelem tanulmányozásához 1.) Bp. 2005. (a továbbiakban: Itineraria regum) 97. 39 Acta conc. Const. I. 388-391.; Hoensch, J. K.: Kaiser Sigismund i. m. 231. 40 Antal felesége, Luxemburgi Erzsébet (Zsigmond öccsének, János görlitzi hercegnek a lánya Luxemburg örököse) jogán érezte magát feljogosítva Luxemburg hercegségére. Brabant utolsó herce gének, Luxemburgi Vencelnek a halála után a hercegség a Luxemburg-házra szállt, amit a burgundiak nem fogadtak el. 41 1413. szept. 12., Chur: ZsO IV 1084. sz.; RI II. 12236. sz. Korábban az orléans-i oldalon állva munkálkodott a burgundiakkal való fegyverszünet létrehozásán, hogy a zsinaton tárgyalóasztalhoz ültethesse a teljes francia nemzetet, 1. 1412. júl. 11.: ZsO III. 2422. sz. 42 ZsO IV 1734. sz.
