Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319

Bárány Attila ZSIGMOND KIRÁLY ANGLIAI LÁTOGATÁSA* A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy bemutassa Zsigmond király 1416. évi angliai látogatását, illetve feltárja az Angliával kötött szövetségének diplomáciai hátterét. Zsigmond 1410-es évekbeli külhoni tartózkodása és külföldi udvarokban tett látogatásai közül az angliai volt az egyik leghosszabb és ez járt a diplomáciában is igen jelentőségteljes eredménnyel: Franciaország ellen irányult, hiszen Zsigmond elfogadta Henrik trónigényét a Capet-trónra. A tanulmány, új, angliai források összegyűjtése révén részletes képet próbál nyújtani Zsigmond és kísérete angliai utazásáról, a király és V Henrik (1413-1422) kapcsolatairól. Zsigmond itineráriumáról is eddig még nem ismert adatokat közöl. Áttekinti a fejedelmi látogatás előkészületeit és Zsigmond fogadásának nagyszabású ünnepségsorozatát. A király külkapcsolataiban a személyes kapcsolatok döntő szerepet játszottak. Ezért tekintem végig, hogy angliai útja során kikkel, az angol dinasztia, arisztokrácia és főpapság mely képviselőivel ápolt bensőséges viszonyt. Útja során kik fogadták, kik, hol, mely palotákban szállásolták el, kivel folytatott tárgyalásokat. A tanulmány arra vállalkozik, hogy újabb okleveles adatokat közöljön, továbbá új, a hazai kutatásban jobbára ismeretlen angliai elbeszélő forrásokat, híradásokat, traktátusokat, városi évkönyveket, naplókat, memoárokat tárjon a hazai közönség elé. * * * Mindenekelőtt szükségesnek tartom a canterbury-i szövetség külpolitikai előzményeinek áttekintését és az 1410-es évek angol-luxemburgi közeledésének rövid összegzését. A Luxemburg-politika már IV Károly óta egyaránt fontosnak tartotta az angolokkal és a franciákkal való jó viszonyt. A Valois-kkal Zsigmond is meleg kapcsolatot ápolt, különösen a nikápolyi vállalat óta, de nem állott Angliával ellentétes platformon sem, a százéves háborúban semlegesnek mutatkozott. Az 1410-es évek elején az angol politika a Luxemburgok irányába fordult, s úgy ítélte meg: lehet realitása annak, hogy Zsigmond is Angliához közeledjen. Az angol és a magyar követek az unió érdekében működtek már együtt a pisai zsinaton 1409-ben. XII. Gergely pápa hangsúlyozottan kérte az angol képviselőket, Pisából jöjjenek Cividaléba, és vitassák meg az unió ügyét Zsigmond követeivel.1 IV Henrik német királlyá való megválasztása alkalmából nyomban * A tanulmány az OTKA F 48423. sz. pályázata támogatásával készült. 1 1409. ápr. 30., Rimini: Zsigmondkori Oklevéltár I-II/2. (1387-1410) Összeállította Mályusz Elemér. Bp. 1951-1958.; III-VII. (1411-1420) Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette és szerk. Borsa Iván. Bp. 1993-2001.; VIII-IX. (1421-1422) Szerk. Borsa Iván, C. Tóth Norbert. Bp. 2003-2004.; X. (1423) Szerk. C. Tóth Norbert. Bp. 2007. (a továbbiakban: ZsO) II/2. 6759. sz.