Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
azonban nem lett suffraganeus, mert ez egyet jelentett volna az érseki főegyházmegye területének és jövedelmeinek megosztásával. A kora középkori Chorbistum intézménye megszűnt, hajdani elöljáróik (subepiscopi) állandó függetlenedési törekvései miatt sem tűnt felújítandó példának. A későbbi évszázadokban jelentkező segédpüspökségek pedig még ismeretlenek voltak. Az új gurki püspök jog szerint az érsek segítője (adiutor in pontificalibus) lett, hivatalát közvetlenül az érsektől nyerte. Nem kapott önálló egyházmegyét, nem szerveztek mellé székeskáptalant és tizedszedés jogával sem rendelkezett. A gurki püspökségjogi gyökerei a magánegyházi rendszerben keresendők. Az új püspökség világi és egyházi vonatkozásokban egyaránt teljes mértékben a salzburgi érsek alá tartozott. Püspökeit közvetlenül, kánoni választás nélkül az érsek jelölte ki. VII. Gergely pápa 1075-ben hiába tiltakozott és ítélte az egész eljárást jogellenesnek, az egyházi reformmal össze nem egyeztethetőnek, a gregoriánus pápaság oldalán álló, tehát szövetségesének tekintett salzburgi érsekre való tekintettel kényszeredetten tudomásul vette a gurki magánpüspökség létrejöttét. A gurki püspökök a 12. század elejétől küzdöttek a suffraganeus püspöki rang elérése érdekében. Ennek keretében 1124-ben először a székeskáptalan szerveződött meg, majd 1131-ben Konrád salzburgi érsek egy kis egyházmegyét rendelt alá, sőt, 1144-ben tizedszedési jogot is kapott Gurk. A függetlenedési törekvések a 12. század hatvanas éveinek végén felerősödtek, majd a 13. század elején újra erőteljesen jelentkeztek.30 9 A 13. század első évtizedeiben azonban újabb magánpüpökségek jöttek létre Salzburg területén Chiemsee-ben, Seckauban és Lavantban.31 0 A salzburgi érsekség magánpüspöksége bizonyosan ismert volt Magyarországon. Egyrészt a salzburgi és az esztergomi érsekség szomszédos egyháztartományok, másrészt a gurki püspökséget létrehozó Gebhard érseknek is lehettek magyar kapcsolatai. Gebhard az 1050-es évek végén akkor vezette a német uralkodó kancelláriáját, amikor I. András és IV Henrik békét kötött és megtörtént a magyar király fia, Salamon, és a német uralkodó testvére, Judit, eljegyzése. Gebhard 1060-tól állt a salzburgi érsekség élén, majd 1076-ban szakított IV Henrikkel, átállt a gregoriánus pápaság oldalára és Rudolf német ellenkirály elkötelezett híve lett.311 Szent László király a Salamon pártján álló IV Henrikkel szemben Rudolf ellenkirályt támogatta és alakított ki vele szoros kapcsolatot, amit a német uralkodó Adelhaid nevű leánya és a magyar király házasságával is megpecsételtek.312 Ebből a dinasztikus kapcsolatból is feltételezhetjük, hogy 309 Jakob Obersteiner-. Die Bischöfe von Gurk (1072-1822). Klagenfurt 1969. 11-70.; Walter Heinemeyer: Zur Gründung Bisturas Gurk in Kärnten. In: Historische Forschungen für Walter Schlesinger. Hg. Helmut Beumann. Köln 1974. 495-512.; Korbian Birnbacher-. Die Erzbischöfe von Salzburg und das Mönchtums zur Zeit des Investiturstreites (1060-1164.). St. Ottilien 2001. 53-58.; Geschichte des Christentums in Österreich i. m. 55-56.; Stephan Weinfurter: Salzburger Bistumsreform und Bischofspolitik im 12. Jahrhundert. Köln 1975. 115-120. és 225-228. 310 Albert Werminghoff: Verfassungsgeschichte der deutschen Kirche im Mittelalter. Leipzig 1913.2 122. 311 Neue Deutsche Bibliographie VI. Berlin 1971. 116.; Heinemeyer, W: Zur Gründung Bistums Gurk i. m. 497. és 511.; Ludger Körntgen: Königherrschaft und Gottes Gnade. Berlin 2001. 63-84. 312 Makk F.: A magyar külpolitika 113-124.
