Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
káptalan helyének, a király székhely, Esztergom közelében fekvő Dömösnek kiválasztása már önmagában véve is kihívásnak tűnt.21 5 Dömös alapítását tehát elsősorban nem jámbor vallásos buzgalom vezérelte. Azt egyáltalán nem a korábban lázadó, de a zarándoklaton , jó útra tért" herceg kegyes tettének kell tekintenünk. Célja elsősorban a hatalom megszerzése érdekében szükséges egyházi támogatás és anyagi háttér biztosítása volt. Dömös fekvésénél fogva Esztergom megszerzésének bázisaként is számba jöhetett. Mindezt megerősíti, hogy Meszes alapításában is hasonló célokat sejthetünk. Kálmán egyházpolitikájának egyik jellemzője, hogy nem támogatta a bencés szerzetességet. Nem tudunk róla, hogy bencés monostort alapított volna. Péter és Salamon királyok mellett ő az az uralkodó, aki nem hozott létre bencés monostort. Különösen szembetűnő ez, ha összevetjük azzal, hogy nagyapja, I. Béla, majd apja, I. Géza, végül nagybátyja, Szent László milyen jelentős bencés apátságokat alapított. Kálmán saját temetkező egyházául sem bencés monostort választott, hanem a székesfehérvári káptalant. Törvényeiben is megfogható az a törekvés, hogy a bencés monostorok önállóságának rovására a püspökök ellenőrző szerepét erősítse. Végezetül a nagy bencés monostorokat sújtotta a Kálmán alatt megvalósuló szekularizáció. Kálmán egyházpolitikai célkitűzéseit ismerve, a bencések elégedetlenségét érezve a szerzetesség megnyerését célozta meg Almos a meszesi monostor létrehozásával. Kifejezte ezzel azt, hogy a bencések támogatásában kiemelkedő nagybátyja, Szent László nyomdokain kíván haladni. A herceg tervének sikerét bizonyítja, hogy később, mikor Almos elhagyta az országot és Bizáncba menekült, fiát, a szintén megvakított Béla herceget a bencésekre bízhatta. A pécsváradi monostorban rejtették el és nevelték fel titokban.21 6 A nyitrai püspökség a 12. században Kálmán király egyházpolitikájáról látszólag nehéz pontos képet alkotni. A tisztánlátást megnehezíti, hogy a 12. század második harmadától, II. (Vak) Bélától kezdve Almos herceg leszármazottai kerültek a trónra. Az ősgeszta 12. századi folytatói ennek megfelelően az ő érdekeik szerint alakították a krónikás hagyományt. Ebből következőleg Kálmán királyról nagyon elmarasztaló ábrázolás alakult ki az elbeszélő forrásokban. A szándékosan torzító kép, például nem említ egyetlen nevéhez köthető egyházi alapítást sem.21 7 Általában az Álmos-ági királyok nézőpontját követő krónikaírást tartják felelősnek azért, hogy a feledés homályába vesztek Kálmán egyházi alapításai.21 8 Természetesen nem szabad kizárnunk azt, hogy Kálmán ne hozott volna létre említésre méltó egyházi alapítást. Különösen nehezen hihető ez annak tudatában, hogy Kálmán trónra kerülése előtt püspök volt.21 9 Bármennyire torzíthat ezen a téren a kró-215 Kristó Gy.: A XI. századi hercegség története i. m. 120. 216 SRH I. 444.; Pauler Gy.: A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt i. m. I. 238. 217 SRH I. 418-433. 218 Font Márta: így élt Könyves Kálmán. Bp. 1993. 151-152. 219 Kristó Gy. - Makk F.: Az Árpád-ház uralkodói i. m. 126. (a vonatkozó rész Makk Ferenc munkája).
