Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
gyét, amelynek új központja Olomouc lett. Az új egyházmegye keleti területei egészen Magyarország határáig értek. Az önálló morva püspökség létrejötte a cseh egyház intenzívebb jelenlétét is biztosította a cseh-magyar határvidéken, amelynek szláv lakossága is volt, és Olomouchoz jóval közelebb volt ez a terület, mint Esztergomhoz. A prágai püspökség nem értett egyet azzal, hogy a morva területeket leválasztották joghatósága alól. Vratislav lépése ellen legerőteljesebben testvére, Jaromir-Gebehard prágai püspök (1068-1090) tiltakozott. A 11. század végi cseh egyházpolitikai viszályokhoz kapcsolódik bizonyosan az a hitelében nagyon kétséges, IV Henrik császár nevében kiadott 1086. évi oklevél, amely a prágai püspökség határleírását is tartalmazza. A prágai Kozma krónikájában fennmaradt oklevél19 5 és a benne lévő határleírás keletkezési ideje és célja vitatott. Általában a prágai püspökség alapítólevelét és korai határait látják benne. A határleírásban szerepel egy „provintia Uuag" nevű terület, amelyet Vág folyó vidékével, Északnyugat-Magyarországgal azonosítanak.19 6 így többen úgy vélik, hogy a prágai püspökség joghatósága eredendően kiterjedt a Felvidék nyugati részére. A határleírás eredetiségének kérdésében nem kívánok itt állást foglalni, de az, hogy a 11-12. század fordulóján készült krónikában maradt fenn, jelzi, hogy all. század végén cseh egyházi körökben megkíséreltek igényt formálni olyan területre, amely a magyar egyházi hierarchia alá tartozott, közvetlenül az esztergomi érsek joghatósága alatt állt. A cseh egyház törekvéseit bizonyosan jól ismerték Esztergomban, a királyi és az érseki palotában egyaránt. A 11. század második felében a szomszédság okán túl is intenzívek voltak a cseh-magyar kapcsolatok. Az Árpádok dinasztikus házasságokat létesítettek a Premyslekkel.19 7 Sőt, az egyházi kapcsolatok is élénkek voltak. Ezt mutatja, hogy az elűzött sasavai bencések néhány évig Magyarországon telepedtek le. Jaromir-Gebehard prágai püspök jó viszonyt ápolt Szent László királlyal, sőt, 1090-ben éppen a vele való tárgyalások után betegedett meg, majd hunyt el Esztergomban a cseh főpap.19 8 Az első zágrábi püspök, Duh is Csehországból érkezett.19 9 1099 nyarán Esztergomban Szerafin érsek szentelte pappá a cseh herceg kérésére Hermann választott prágai püspököt, majd Kozma prágai kanonokot, a korai cseh történelem krónikását.200 Esztergomban tehát „első kézből" szerezhettek információkat a cseh egyház törekvéséiről. 195 CDSlov I. 58. 196 Fügedi E.: Középkori település és egyházi szervezet i, m. 123. 197 Van olyan forrás, amely szerint Péter király túlélte 1046-ban a megvakítását és I. András udvarában élve 1055 körül újból megházasodott. Feleségül vette I. Bretislav cseh fejedelem özvegyét, Schweinfurti Juditot. I. András Adelhaid nevű lánya az 1050-es évek második felében II. Vratislav cseh herceg felesége lett. Tíz évre rá, 1066 körül I. Béla Eufémia nevű lánya, Ottó morva herceg felesége lett, 1. Kristó Gyula - Makk Ferenc: Árpádok. Geneológiai tábla. In: KMTL 62. 198 Peter Hilsch: Familiensinn und Politik bei den Premysliden. Jaromir-Gebehard, Bischof von Prag und Kanzler des Königs. In: Papsttum, Kirche und Recht im Mittelalter. Festschrift für Horst Fuhrmann zum 65. Geburtstag. Hg. Hubert Mordek. Tübingen 1991. 215-231.; Pra ak , R.: Szent István és az Árpád-házi királyok képe a régi cseh irodalomban i. m. 292. 199 Pauler Gy.: A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt i. m. I. 171.; Györffy Gy.: A „lovagszent" i. m. 549. 200 Cat. font. I. 805.; Gerics József - Ladányi Erzsébet: A honi néptudat Közép-Európában a 11. század történeti eseményeiben. Századok 135. (2001) 377.; Koszta László: Szerafin érsek. In: Esztergomi érsekek 1001-2003. Szerk. Beke Margit. Bp. 2003. 33.
