Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
káplánokhoz hasonló jogállással rendelkeztek, legalábbis az igazságszolgáltatás terén.14 5 A hercegi udvar ereklyegyűjtése és a dukátussal kapcsolatba hozható szentek kultuszának támogatása is bizonyítható. Géza tudatosan karolta fel a Vág közelében elhunyt két szentnek tekintett remete, Zoerard-András és Benedek tiszteletét, akik a hercegség központjában, Nyitrán a Szent Emmerám templomban voltak eltemetve. Ennek bizonyítéka, hogy Géza 1064 húsvétján Pécsett, a Salamonnal történt kiegyezés idején Mór pécsi püspöktől megszerezte Zoerard-András vezeklőövét. Sőt, felkérte a püspököt, hogy állítsa össze a két remete életrajzát.14 6 A legenda elkészíttetése bizonyítja, hogy Géza herceg már az 1060-as években ápolta a két remete kultuszát. Célja már ekkor feltehetően az volt, hogy a hercegség központjában eltemetett két remete kanonizációját előkészítse, ilyen módon Nyitra és a dukátus így saját szentekkel rendelkezzen. A szentkultusz terén is kifejeződjön a hercegség önállósága, illetve jelentősége. Géza elképzeléseit László királyként valósította meg 1083-ban. A két remete kanonizálásában tehát nagy szerepe volt annak, hogy all. század második felében két uralkodó is a dukátus éléről került a királyi trónra. Úgy tűnik, hogy nem volt országosan elterjedt kultuszuk, hanem sokkal inkább a hercegség intézménye, Géza és László személyes tisztelete játszott szerepet a két remete kanonizálásában. Mindezt tükrözi a két szent tiszteletének alakulása. Az 1083-ban szentté avatottak közül egyedül az ő tiszteletük maradt lokális.147 Természetesen kultuszuk nem vetekedhetett Szent István és Imre herceg jelentőségével, amelyet a dinasztia energikusan támogatott. Szent Gellért tisztelete, noha az ő kultuszhelye is a központoktól félreeső helyen, a csanádi székesegyházban volt, jóval jelentősebbnek és országosan elterjettebbnek tűnik. A két remete lokális kultusza elsősorban Nyitrán és környékén mutatható ki. Ebben feltétlenül szerepet játszott az is, hogy kanonizációjuk után alig két évtized múltán megszűnt az őket energikusan támogató hercegség. Tiszteletüket, ezt követően, elsősorban a nyitrai püspökség ápolta. A két remete kultuszának felkarolása tehát Géza herceg által 1064 tavaszától bizonyítható. Mindez azt is jelenti, hogy Géza nagyon tudatosan törekedett hercegségének kezdetétől hatalma szakrális megerősítésére, ami egy jól szervezett hercegi kápolna kialakítását is valószínűsíti. Ali. századi hatalomgyakorlásból következő elvárásokon túl mindebben természetesen Géza herceg kortársak által nagyra értékelt személyes vallásossága is megmutatkozott. Halála után több mint egy évszázaddal, a 12. század végén, Szent László legendájának összeállításánál még élénken élt a dinasztián belül Géza jámborságának emlékezete. A László-legenda szerzője éppen ezért őt is érdemesnek tartotta a szentség elérésére.14 8 A hercegi kápolna harmadik összetevőjét a hozzátartozó egyházi épületek jelentették. A herceg közvetlen kegyúri hatalma alá tartozó templomok és ká-145 Kálmán 1/9. (Závodszky L.\ A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények 184.). 146 SRH I. 362-363., II. 360. 147 Sólymos Szilveszter: Szent Zoerard-András (Szórád) és Benedek élete és kultusza Magyarországon. Bp. 1996. 57. 148 SRH II. 514.
