Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
Nyitra all. század első felében A Felvidék délnyugati és középső részének, azaz Nyitra tágabb környezetének jelentősége Szent István uralkodása alatt tovább növekedhetett. A terület kiemelt szerepét mutatja, hogy a Koppány legyőzésében fontos szerepet játszó és valószínűleg Gizella kíséretében Magyarországra érkező bajor származású Hont és Pázmány testvérpár az Esztergommal szemben fekvő vidéken kapott jelentős birtokokat.9 8 A feltétlenül hű német lovagok letelepítésével az uralkodó központjához közel eső vidéken akarta hatalmát biztosítani. Nyitra bajor területekkel való kapcsolatát a várban felépült templom Szent Emmerám patrocíniuma bizonyítja, amely Regensburg felé mutat, valamint a zobori apátság Szent Hippolitus titulusa, amely a Bajor Hercegséghez tartozó Ostmarkban fekvő Sankt Pölten-i apátságból került ide.99 Szent Emmerám kultuszt Nyitrán — mint láttuk — többen a morva időkre vezetik vissza, de erre korabeli adat nem utal. A szent első említése Nyitrával kapcsolatban all. századból származik. Ali. század elején a magyar állam és az egyházszervezet alapjainak a lerakásánál meghatározó szerepe volt Gizella és István házasságából következő erős bajor hatásnak, amely több területen (pénzverés, törvénykezés, oklevéladás stb.) kimutatható. Természetesen mindez a szentkultuszban is jelentkezett. Egy regensburgi szerzetes all. század elején Esztergomba utazott és ott Szent Emmerám tiszteletére liturgikus éneket állított össze, amelyet Anasztáz érsek megtaníttatott szerzeteseivel és papjaival, majd a szent ünnepén a székesegyházban elő is adták.100 A regensburgi szerzetes beszámolójából kitűnik, hogy Esztergomban nem csak ismerték, hanem nagy hangsúlyt kapott Emmerám tisztelete. így kultusza jelen volt Magyarországon, különösen az esztergomi főegyházmegyében, amelyhez Nyitra is tartozott, és azon a területen, ahol bajor származású előkelők kaptak birtokot. Mindennek ismeretében bizonyosan nagyobb a valószínűsége annak, hogy a középkori Magyarországon egyetlen alkalommal felbukkanó10 1 és először all. században említett Szent Emmerám patrocíniumot ne a 9. századi morva örökségnek tartsuk, hanem a 11. század eleji bajor-magyar kapcsolatokból és Gizella királyné szerepéből vezessük le.102 A zobori monostor Szent Ipoly (Hippolitus) titulusával is hasonló a helyzet. A szentet Moravia fennállása idején nem említik Nyitra környékén.103 A Sankt 98 Kristó Gyula: Gizella királyné magyarországi kísérete. In: Gizella királyné (985 k.-1060) Szerk. Koszta László, Homonnai Sarolta. Veszprém 2000. 62-63. - Kézai alapján mások általában már Géza alatt betelepült sváb származású főembereknek tartják őket, 1. Györffy György: István király és műve. Bp. 1977. 73. és 117.; Veszprémy László: Hont. In: Korai magyar történeti lexikon. Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp. 1994. (a továbbiakban: KMTL.) 267. 99 Koszta László: A zobori apátság kezdetei, (sajtó alatt). 100 Catalogus fontium históriáé Hungaricae aevo ducum et regum ex Stirpe Árpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI I—III. Collegit Albinus Franciscus Gombos. Budapestini 1937-1938. (a továbbiakban: Cat. font.) I. 308-309., magyar fordítását 1. Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. Szeged 1999. 172-173. 101 Mező András gyűjtése csak egyetlen Emmerám titulusú templomot ismer, a nyitrait, 1. Mező A.: Patrocíniumok i. m. 73. 102 A szlovák kutatók többségével ellentétben Marsina is Gizellához köti Nyitra patrocíniumát, 1. Marsina, R.: O Nitrianskom biskupstve i. m. 27-32. 103 Zoboron kívül a Baranya megyei Gétmonostoron volt temploma a középkorban Magyarországon, 1. Mező A.: Patrocíniumok i. m. 124.
