Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
gye lehetőségeit. Utalni kell itt Metód és Wiching ellenséges viszonyára, illetve arra, hogy Szvatopluk maga is fenntartással volt a szláv liturgia irányában, továbbá Metód tanítványai és a területen szintén szerepet igénylő bajor papság is rivalizált egymással. A nyitrai püspökség hatását korlátozta, hogy csak rövid ideig, alig több mint egy évtizedig működhetett. Metód 885-ben elhunyt és Wichingnek sikerült megakadályoznia, hogy Metód tanítványa és kijelölt utódja, Gorazd átvegye az érsekséget. 885-től így Wiching irányította a morva érsekséget. 892-ben a morva-bajor háború vetett végett Wiching nyitrai szerepvállalásának. A konfliktus kitörésekor a főpap elhagyta Morvaországot és Arnulf király udvarába menekült, ahol átvette a kancellária irányítását, majd röviddel ezután a bajor püspökök tiltakozása ellenére passaui püspökké választották.33 Wiching pályafutása, valamint az, hogy nem hallunk utódáról, azt sejteti, hogy 892/893 fordulóján gyakorlatilag megszűnt a nyitrai püspökség. A nyitrai egyházmegye védőszentjét sem ismerjük. Többen Szent Emmerámot tartják az új egyházmegye patrocíniumának és innen eredeztetik34 — mint láttuk — a forrásokkal csak a 11. század óta adatolható nyitrai Szent Emmerám-kultuszt. A regensburgi szent kiválasztásában Wiching kezdeményező szerepét látják, vagy Szvatopluk gesztusát Arnulf irányába. A püspökség Emmerám-titulusával kapcsolatban azonban megfontolást érdemelnek az egyházmegye létrejöttének körülményei. A nyitrai püspökség alapítása és Wiching főpapi kinevezése mögött politikai-egyházpolitikai kompromisszumot kell látnunk. A kezdeményező bizonyosan Szvatopluk volt, és Wichinget is ő ajánlotta püspöknek. Az újonnan létrehozott püspökséget viszont VIII. János pápa alapította, és rendelte a közvetlenül Róma alá tartozó, a frank birodalmi egyháztól független, Metód vezette morva érsekség alá. VIII. János pápa energikusan arra törekedett, hogy a morva missziót és a kialakuló egyházszervezetet Róma joghatósága alatt tartsa, korlátozza a frank egyház befolyását a szláv térítésben.35 Ennek megfelelően, ha Szvatopluk kezdeményezésére jóvá is hagyta azt, hogy a bajor Wiching kerüljön az egyházmegye élére, a pápaság befolyásának demonstrálása érdekében bizonyosan nem támogathatta egy tipikus bajor szent védőszentté tételét. Egy Metód felügyelete alá rendelt bajor püspök elfogadása kevésbé tűnt a távlatokra nézve veszélyes lépésnek, mint a közeli keleti frank királyság központjának, Regensburgnak egyházi és politikai befolyását is megjelenítő védőszent kiválasztása. A szentkultusz politikai jelentőségével Szvatopluk udvarában is tisztában voltak, amit mutat, hogy a morva fejedelem területét Szent Péter oltalmába ajánlotta a bajor hatalmi igények korlátozására, 33 H. Tóth Imre-. Cirill-Konstantin és Metód élete, működése. Szeged 2003.3 131-152.; Sebastian Scholz: Transmigration und Translation. Köln 1992. 165-166.; Eggers, M.\ Das Erzbistum des Metod i. m. 71-72. 34 Pauler Gyula: A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt I—XI. Bp. 1899. (reprint: Bp. 1984.) I. 53.; Karácsonyi János: Szent István király élete. Bp. 1904. 38.; Hóman Bálint: Magyar történet I. Bp. 1941. 199.; Kniezsa István: A szláv apostolok és a tótok. In: A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1942. Bp. 1942. 190.; Josef Hemmerle: Mission und Klöster bayerischen Benediktiner in Böhmen. In: Tausend Jahre Bistum Prag 973-1973. (Veröffentlichungen des Institutum Bohemicum I.) München 1974. 59.; Eggers, M.: Das Erzbistum des Metod i. m. 71. 35 VIII. János pápa szláv politikájára 1. Franz Grivec: Konstantin und Method. Wiebaden 1960. 113-120.
