Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257

TANULMÁNYOK Koszta László A NYITRAI PÜSPÖKSÉG LÉTREJÖTTE (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) A középkori Magyarország északnyugati része egyház-igazgatási szempont­ból a nyitrai püspökség alá tartozott. A nyitrai egyházmegye létrejöttének idejé­ről és körülményeiről, fennmaradt alapítólevél híján is, csaknem konszenzus ala­kult ki a magyar középkorkutatásban és az egyháztörténet-írásban: szinte egy­hangúan a középkori magyar episcopalis egyházszervezet kiépülése utolsó állo­másának szokták tekinteni a nyitrai püspökség létrehozását. A 10-11. század fordulójától kezdődően a 11. század első felében megtörtént a magyar püspökségi szervezet kialakítása. A több szakaszra bontható folyamat, az ügynevezett tíz Szent István-i egyházmegye létrejötte, ügy tűnik, 1050 körül, I. András uralko­dása alatt zárult le. Utolsóként a keleti országrészben, a Vata-féle pogánylázadás leverése után a bihari püspökség kialakítása történt meg.1 Alig fél évszázad alatt kiépült az ország akkor lakott területein a püspökségi szervezet. Az egyes egy­házmegyék központjai a belső területekre kerültek és az egyházmegyék határai sugarasan tágultak az ország peremvidéke irányba. A püspökségek a szélső terü­letek irányában nyitott határokkal rendelkeztek. Lehetőség volt az egyházme­gyék joghatóságának kiterjesztésére, így a településszerkezet kitolódását mint­egy automatikusan követni tudták a püspökségek.2 A 11. század első felében kialakított egyház-igazgatási rendszerben a szá­zad végén, Szent László uralkodása alatt történtek változtatások,3 ami elsősor­ban egyházmegyei központok áthelyezésében nyilvánult meg. így a bihari püs­pökség számára Váradon, a kalocsai érsekségnek pedig Bácsott hoztak létre üj központot, és valószínűleg ide sorolható az erdélyi egyházmegye gyulafehérvári székhelyének kialakítása is.4 Az átszervezés másik elemeként az ország szélső területein létrehozott püspökségeket szokták kiemelni, így az ország délnyuga­ti peremvidékén, a Drávántűlon a zágrábi egyházmegye megszervezését 1083 és 1091 között, valamint a nyitrai püspökség kialakítását az északnyugati pe­remvidéken. Mindkét egyházmegye létrehozását Szent László egyházpolitikája 1 Kristó Gyula: Koppány felnégyelése. In: Uő: Tanulmányok az Árpád-korból. Bp. 1983. 88-89.; Koszta László-. A keresztény egyházszervezet kialakulása. In: Árpád előtt és után. Szerk. Kristó Gyu­la, Makk Ferenc. Szeged 1996. 107-111.; Kristó Gyu/a: Szent István püspökségei. In: Uő\ írások Szent Istvánról és koráról. Szeged 2000. 121-135. 2 Koszta L.\ A keresztény egyházszervezet i. m, 111. 3 Györffy György: A „lovagszent" uralkodása (1077-1095). In: Történelmi Szemle 20. (1977) 547-548. 4 Györffy Gy.: A „lovagszent" uralkodása i. m. 547-550.; Koszta L. : A keresztény egyházszerve­zet i. m. 107-111.

Next

/
Oldalképek
Tartalom