Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Rehák Géza: Magyarország idegenforgalmi politikája 1956-1965. (Különös tekintettel a szállodafejlesztésekre) I/201
Az Államgazdasági Bizottság egyetértett a javasoltakkal és helyeselte, hogy a hotelépítésekre előirányzott eszközök egy részét — ha új gyógyszállók építésére nem is áll rendelkezésre elég forrás — csoportosítsák át néhány egész évben üzemeltethető gyógyszálló korszerűsítésére.12 8 A Belkereskedelmi Minisztérium azonban nyomban hangot adott egyet nem értésének. Az esetleges nagyobb arányú, állandó jellegű szállodai férőhelybővítést, összemérve a biztos nyári kihasználtsággal, bizonytalan megtérülésű, felesleges kockázatot vállaló elképzelésnek értékelték.12 9 Hiába mutatott rá a szakma az idény széthúzását lehetővé tevő téli idegenforgalom megalapozásának fontosságára ismétlődően. Az apparátusnak a szállodai beruházásokban elsődleges szerepet játszó szervei, az Országos Tervhivatal, Belkereskedelmi Minisztérium a mennyiségi növekedést előtérbe helyező álláspontot képviselte.13 0 Valóban ahhoz, hogy a vendégek a nyári csúcsidőszakon kívül is felkeressék a Balatont az egész évben üzemelő szálláshelyeken túl többre, szemléletváltásra, új turisztikai koncepcióra lett volna szükség. Lássuk ilyen előzmények után a Politikai Bizottság hogyan vélekedett az addigi eredményekről, illetve miként határozta meg az ország továbbiakban folytatandó turizmusfejlesztési politikájának kereteit. „Azt is látják, hogy túl nagy bécsi-szeletet adunk. Szinte lelóg a tányérról. "13 1 A Politikai Bizottság 1965. július 20-án tárgyalta meg az idegenforgalom helyzetét, valamint fejlesztésének elveit. A felszólalások többsége a devizabevételek növelése érdekében szükséges intézkedésekhez kapcsolódott. A pártvezetés szemében a turizmus ekkor már elsődlegesen, mint bevételi forrás bírt jelentőséggel. így többek között Kádár Jánosban és Biszku Bélában is megfogalmazódott az arra vonatkozó kérdés, hogy ténylegesen mekkora haszonnal jár a megnövekedett forgalom? Nyers Rezső ezzel kapcsolatban elismerte, hogy pontos adatokkal a szakemberek sem tudnak szolgálni. Csak a devizát tudják mérni, ezen túl azonban „bonyolult gyűrűzései vannak az idegenforgalomnak." Az eltelt három év fejlődését mindenképpen jelentősnek kell értékelni — tette hoz-128 MOL-M-KS 288. f. 15/1965/100. ő. e. Államgazdasági Bizottság; Az idegenforgalom helyzete, fejlesztése. Az útlevélkiadás helyzete. 1965. július 5. 129 Például arra hivatkoztak, hogy a Balatonnál még a SZOT szállodák kihasználása sem biztosított szezonon kívül. MOL-M-KS 288. f. 15/1965/100. ő. e. Államgazdasági Bizottság: Feljegyzés Nyers Rezső részére. 1965. május 24, ill.: MOL-M-KS 288. f. 15/1965/100. ő. e. Államgazdasági Bizottság: Észrevétel az idegenforgalom helyzetéről és fejlesztésének elveiről készült jelentéshez. 1965. július 5. 130 így amikor a sajtó hírül adta, hogy Balatonarácson az ország addigi legnagyobb üdülőszállója fog felépülni, hiába figyelmeztettek a szakemberek, hogy az új létesítményt a téli vendégfogadásra is alkalmassá kellene tenni, mert ez a Balaton téli idegenforgalmának megalapozását is jelenthetné. „A Balaton fejlesztésének kezdeti időszakában, jónéhány évvel ezelőtt, valóban helyes volt elsősorban idényszállókat építeni, hiszen a Balaton nyári idegenforgalmának kellett méltó helyet teremteni. Most azonban, amikor már nagyobb szálloda-építési program kezdetén állunk, s ennek mintegy negyven százaléka a tó partján fog felépülni, itt az ideje, hogy olyan szállodákat létesítsünk, amelyek megteremtik a téli üdültetés lehetőségeit is." Lásd: Óriás üdülő-szálló épül Balatonarácson. Középdunántúli Napló, 1965. június 24, ill.: Idegenforgalom-egész évben. A szakember véleménye az építendő füredi szálló létesítéséről. Napló, 1965. augusztus 29. 131 Lásd: MOL-M-KS 288. f. 5/1965/370. ő. e. Politikai Bizottság: Jelentés idegenforgalmunk helyzetéről és fejlesztésének elveiről, továbbá az útlevélkiadás helyzetéről. 1965. július 20.
