Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Rehák Géza: Magyarország idegenforgalmi politikája 1956-1965. (Különös tekintettel a szállodafejlesztésekre) I/201
Ugyanakkor kezdetektől voltak olyan hangok, melyek szerint sem a turizmus állami szervezetrendszerbe illesztése,9 8 sem az elfogadott fejlesztések — annak ellenére, hogy fontos kérdésekben jelentettek elhatározó döntést — nem kellően előkészítettek, átgondoltak.9 9 Pedig mint már említettük a szállodaépítések — kiváltképp egy a turizmus egészére kiható nagyobb szabásü beruházási terv esetében — több fontos szempont egyidejű mérlegelését követelték volna meg.10 0 Figyelembe véve a korábbi évek tétlenkedését és túlzott elővigyázatosságát, mintha kapkodáshoz vezetett volna az, hogy mind a dinamikusan növekvő forgalom mind a vezetés elvárásai egyre inkább sürgettek, miközben az illetékesek a feltételek megteremtésében még mindig nem tudtak jelentős eredményeket felmutatni.10 1 Mindenestre a szakemberek 1964 nyarán nagy reményekkel tekintettek az Országos Idegenforgalmi Hivatal létrejötte, illetve a kilátásban helyezett nagyobb szabású szállodai beruházások elé. A Hivatal megalakulása kapcsán összehívott konferencián10 2 Dr. Vitéz András az OIH frissen kinevezett vezetője ennek szellemében méltatta a párt és kormányszervek szerepét az idegenforgalom politikai, gazdasági szerepének kellő időben való felismerésében.103 Az Ortertanács közvetlen felügyelete alatt álló új állami szerv az idegenforgalom országos irányítását látta el. A Hivatal önálló tervhatósággá vált, így érvényesülhetett az ágazati szervezési elv. Fő feladatai közé tartozott az állami szervek turisztikai vonatkozású tevékenységének összehangolása, a szektor távlati és éves tervének elkészítése, az országos idegenforgalmi politika kialakítása, a több tárcát érintő kérdések összehangolása. 98 A KB Építési és Közlekedési Osztálya például nemtetszését fejezte ki mind az Országos Idegenforgalmi Hivatal létrehozását, mind a turizmus önálló népgazdasági ággá minősítését illetően. „Az előterjesztésben foglalt javaslatok elfogadása eseté az Országos Idegenforgalmi Tanács egy hatáskör nélküli vitatkozó testület, gyakorlatilag a létrehozandó Országos Idegenforgalmi Hivatal tanácsadó szerve lenne (bár elnökét és tagjait a Minisztertanács nevezné ki). Ugyanakkor az OIH — egy, véleményünk szerint nem kívánatos — monopolhelyzetbe kerülne az idegenforgalom területén." MOL-M-KS 288. f. 23/1964/10. ő. e. Államgazdasági Osztály: Építési és Közlekedési Osztály feljegyzése Fock elvtárs számára „Az idegenforgalom fejlesztése és szervezetének kialakítása" valamint „Az áruszállítás 1964. évi helyzetéről és problémáiról" című, a Gazdasági Bizottság április 22-i ülésén tárgyalásra kerülő előterjesztésről. 1964. április 21. 99 Egyesek a fejlesztésekről való döntést előkészítő anyagokat felületesnek találták. A bírálat szerint elmulasztották az adottságok elemzését, nem támasztották alá megfelelő érvekkel a javaslatokat. Az sem tisztázódott például, hogy a tervezett 1,4 milliárdos költség milyen járulékos létesítményeket fedez. Biztosítva lesz-e például az emelkedő forgalommal arányos kereskedelmi hálózat fejlesztés. Lásd: MOL-M-KS 288. f. 15/1964/78. ő. e. Államgazdasági Bizottság: Tóth László feljegyzése az idegenforgalom fejlesztése című Államgazdasági Bizottság előterjesztéshez. 1964. április 10. 100 Nem vették figyelembe, hogy a különböző vonzerővel rendelkező területek eltérő fejlesztési irányokat követelnek meg, illetve, hogy a szolgáltatási színvonalat ugyancsak differenciáltan, a célzott vendégkör igényei szerint kellene meghatározni. Persze az sem volt egyértelműen tisztázva, hogy a nyugati közép- és munkásrétegek vonatkozásában pontosan milyen csoportokat kívánnak megcélozni. Lásd pl.: Dr. Vadas G.: Szálláshelyek i. m. 75. 101 A Politikai Bizottságnak az idegenforgalmi bevételek növelését előíró határozata óta tovább romló pénzügyi kilátásokról lásd: Földes Gy.: Az eladósodás i. m. 36-39. 102 Az országos idegenforgalmi konferenciát Budapesten, 1964. június 30-án tartották. 103 Nem győzték hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy a turizmus a tervezésben külön tervsort kap, önálló népgazdasági ágazattá válik. Úgy vélték, hogy ez által nemcsak a beruházások válnak biztosítottá, hanem hosszú évek tengődése után megtörtént a szakma végleges rehabilitációja is. „Amire annyi idő óta törekedtünk, aminek érdekében oly sok cikket, tanulmányt, előterjesztést írtunk, amit oly sokszor és sok helyen hangoztattunk, most megvalósult: az idegenforgalom szak-
