Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Rehák Géza: Magyarország idegenforgalmi politikája 1956-1965. (Különös tekintettel a szállodafejlesztésekre) I/201

lották, egyrészt a belföldi és szocialista vendégek hátrányára, másrészt a forga­lom széthúzásával.4 6 Új szállodai kapacitás építésénél pedig óvatos előrehala­dást tartottak kívánatosnak. Az ötéves terv vonatkozásában mindössze egyet­len 700 szobás, nyugati idegenforgalomra alkalmas, nem luxus kivitelű buda­pesti szálloda megépítését indítványozták.4 7 Annak ellenére tehát, hogy a színvonal a zsúfoltság következtében amúgy is kívánnivalókat hagyott maga után, a minőség rovására javasoltak további kompromisszumokat. A Pénzügyminisztérium végül arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy bár a népgazdaság nem rendelkezik a következő ötéves terv időszakában a komolyabb szállodafejlesztésekre megfelelő forrásokkal,4 8 kedve­ző világpiaci feltételek mellett, tőkés hitelből, amennyiben a beruházás megva­lósítása a tőkés fizetési mérleget nem terheli, megfontolható 2000 szállodai fé­rőhely létrehozása.4 9 Ezzel egy időben az Allamgazdasági Osztály közreműködésével, a Pénz­ügyminisztérium anyagát is figyelembe vevő, de egészen más szemléletű előter­jesztés készült a Politikai Bizottság számára. Ebben nem esetleg lehetségesnek, hanem feltétlen szükségesnek ítélték, hogy három éven belül hazai és külföldi erőből Budapesten 2000 nemzetközi színvonalú szállodai, a Balaton mellett pe­dig 2000 motel férőhelyet hozzanak létre. Igaz valószínűleg a pénzügyi tárca le­hangoló adatait figyelembe véve ezt mindenekelőtt politikai okokból minősítet­ték szükségesnek.5 0 Emellett ismét megállapították, hogy az Országos Idegen­forgalmi Tanács az adott szervezeti és hatásköri keretek között sem elvi irányí­tásra, sem arra nem alkalmas, hogy a távlati fejlesztési tervek megvalósulásáról az egyes minisztériumokkal közösen gondoskodjon.5 1 A Központi Bizottság Ipari és Közlekedési Osztálya pedig alig egy hónap múlva 1960 októberében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országos Tervhiva­tal a második ötéves tervre a szállodaépítés hitelösszegét még mindig nem tud­ta biztosítani. Továbbá a Belkereskedelmi Minisztérium megfelelő elhatározás hiányában a következő tervciklusra néhány meglévő szálloda bővítése és a Royal szálló újjáépítése mellett, mindössze egyetlen 740 férőhelyes külföldiek 46 Úgy vélték, hogy — a nemzetközi forgalomra is alkalmas — 2000 egész évben, 1600 csak nyári idényben üzemeltethető szállodai férőhely kihasználtsága az optimálisnak csak kétharmada. Ráadásul számításaik szerint a nyugati forgalom a kapacitásnak mindössze húsz százalékát kötötte le. Uo. 47 Építési anyag és építőkapacitásunk jelenlegi helyzetében más, az idegenforgalomnál esetleg kedvezőbb beruházások sem kerülhetnek az ötéves terv során kielégítésre, szólt az indoklás. Uo. 48 A lehetőségeket egyébként is meghaladó tervcélokról lásd: Pető I. - Szakács S.: A hazai gaz­daság négy évtizede... i. m. 400-402. 49 Azaz ha az igénybe vett hitel a többlet idegenforgalmi bevételekből körülbelül öt év alatt visszafizethető. MOL-M-KS 288. f. 25/1960/5. ő. e. Ipari és Közlekedési Osztály: A Pénzügyminiszté­rium Kollégiumán tárgyalt idegenforgalmunk helyzete című anyagról szóló tájékoztató. 1960. szep­tember 21. 50 „Politikailag és gazdasági szempontból előnyös és szükséges az idegenforgalom nagyobb ará­nyú fejlesztése." Erre utaltak azok a tőkés kezdeményezések is, melyek 1800 ággyal rendelkező szál­loda megépítésére és annak hatvan százalékos megtöltésére vállalkoztak volna. MOL-M-KS 288. f. 23/1960/15. ő. e. Államgazdasági Osztály: Jelentés a Politikai Bizottság részére az idegenforgalom alakulásáról. 1960. szeptember 19. 51 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom