Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Rehák Géza: Magyarország idegenforgalmi politikája 1956-1965. (Különös tekintettel a szállodafejlesztésekre) I/201
tesítésével kívánták megoldani.31 A Gazdasági Bizottság (GB) 10.212/1959. sz. határozatában ennek megfelelően úgy rendelkezett, hogy a második ötéves tervben, Budapesten, külföldiek elhelyezésére is alkalmas szállodákat kell létesíteni, valamint sort kell keríteni a Margitszigeti Ybl fürdő újjáépítésére. A Duna-partra tervezett szállodasor helyét még 1959-ben ki kellett jelölni.3 2 A Balaton part kapcsán megelégedtek annyi konkrétummal, hogy Hévíz fejlesztésére a második ötéves terv időszakában javaslatot kell kidolgozni.3 3 Megválaszolatlanul hagyott kérdések és ötéves terv A hatvanas évekbe lépve erősödött a politikai vezetés igénye az alternatív devizaszerzési források felkutatására, és hatékonyabb kihasználására. Ebben szerepet játszhatott a tőkés fizetési mérleg hiányának egyidejű emelkedése.34 Ilyen körülmények között az idegenforgalom fejlesztése is ismét a szűkebb pártvezetés látókörébe került. 1960-ban vizsgálatok indultak annak felderítésére, melyek az ágazat komolyabb fejlesztésének előfeltételei, illetve Magyarország hol tart ezen a területen. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság (KNEB) átfogó elemzése először is azt állapította meg, hogy bár az ország lehetőségei időben és térben behatároltak (nyári időszakban Budapestre és a Balatonra koncentrálódik a forgalom), hagyományai és adottságai alapján sokkal többre lenne hivatva, ha a fejlesztési és szervezési hiányosságok megszűnnének.3 5 Ennek érdekében felszólították az illetékeseket, hogy a továbbiakban megfelelő vizsgálatokkal alátámasztva állapítsák meg a gazdaságos fejlesztéseket. A Gazdasági Bizottság 10.212/1959. sz. határozatában a második öt éves tervidőszak végéig előirányzott 600 szobás budapesti szálloda építési programot pedig e szerint hajtsák végre.3 6 Ez egyébként a KNEB megállapítása szerint igen vontatottan haladt. Sőt valójában a megvalósításra kijelölt szervek a vizsgálat idő-31 MOL-M-KS 288. f. 23/1959/7. ő. e. Államgazdasági Osztály. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium: Az idegenforgalom fejlesztése. Előterjesztés a Gazdasági Bizottsághoz. 1959. május 26. 32 Előbbi rendelkezések végrehajtásáért az Országos Tervhivatal elnökét és az építésügyi minisztert tették felelőssé, a Duna-parti szállodasor kijelölését pedig a Fővárosi Tanács Vb. elnökének kellett biztosítania. A beruházási összegeket a tervekben külön sorban kellett szerepeltetni. 33 MOL-M-KS 288. f. 23/1959/7. ő. e. Gazdasági Bizottság június 8-ülése. A Gazdasági Bizottság 10.212/1959. sz. határozata az idegenforgalom fejlesztéséről. 34 Földes György: Az eladósodás politikatörténete. Maecenas Könyvkiadó, 1995. 24-30. 35 Szóvá tették, hogy a tervezett, külföldiek elhelyezésére is alkalmas szállodai beruházások kapcsán nem került sor az igények differenciáltságát (beutazás célja, időtartalma, fizetőkészség, stb.) figyelembe vevő rentabilitási vizsgálatokra. „A fejlesztési feladatok végrehajtása során egyes esetekben sorrendiségi hibák és területi aránytalanságok következtek be. A szállodafejlesztés leggazdaságosabb módját elősegítő gazdaságossági számításokat és azokat alátámasztó, a reálisan elérhető szállodai és ellátási árakat figyelembe vevő piackutatást nem végeztek." MOL-M-KS 288. f. 25/1963/14. ő. e. Ipari és Közlekedési Osztály. KNEB: Előterjesztés a Minisztertanács részére az idegenforgalom vizsgálatáról. 1960. április 21. 36 Emlékezhetünk, hogy 1959-ben még 900 szobát javasolt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium előterjesztése. MOL-M-KS 288. f. 23/1959/7. ő. e. Államgazdasági Osztály. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium: Az idegenforgalom fejlesztése. Előterjesztés a Gazdasági Bizottsághoz. 1959. május 26.
