Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Maruzsa Zoltán: A Rapacki-terv osztrák és magyar diplomáciai források alapján I/161
A negyedik verzió Ismét aktualitást kapott azonban Varsóban a Rapacki-terv, amikor felmerült a NATO multilaterális atomütőerejének felállítása. Az amerikai javaslat lényege az volt, hogy a NATO egy, a saját parancsnoksága alatt álló önálló atomütőerővel rendelkezzék, melyet a tagállamok közös befizetéséből tartanának fenn.8 0 A tervezet Washingtonból nézve nyilván tehermentesítette volna az USA költségvetését, és megoldotta volna a francia és a német atomfegyverkezés kérdését, amennyiben a franciák és a németek továbbra is csak a NATO keretein belül jutottak volna hozzá az atomfegyverhez, ráadásul hozzájárultak volna azok költségeihez. A multilaterális atomütőerő kérdése ráadásul segíthetett meggyőzni Franciaországot arról, hogy az önálló francia atomütőerő felállítása felesleges.8 1 Az amerikai elképzelés, melyet Bonn az amerikaiak jó szövetségeseként azonnal támogatott, kiváltotta Varsó és Moszkva ellenkezését, így ismét diplomáciai akciók kezdődtek a multilaterális atomütőerő felállításának megakadályozása céljából. Ilyen szovjet sugallatra született elképzelés volt a finn Kekkonen-terv egész Skandinávia atomfegyver-mentesítéséről,8 2 és a Rapacki-terv felmelegítéseként Gomulka neve alatt egy hasonló, de az újszerűség igényével könnyebben eladható javaslat meghirdetése 1963. december 28-án,8 3 melynek szövegét mellékletben közöltem. A lengyel és a szovjet diplomácia nagyszerűen ráérzett ugyanis, hogy a multilaterális atomütőerő kérdése komoly vitákat váltott ki a NATO tagállamai között. Az ere-80 MOL XIX-J-l-j-USA-lOOt-OO 1017/1963 Radványi János ügyvivő 1963. január 16-án kelt szigorúan titkos minősítésű jelentésében részletesen elemzi a Bahama szigetén megkötött amerikai-brit ún. nassaui szerződést, melynek alapján London Polaris rakétákat és egyéb atomfegyverekhez használható technikát vásárolt az Amerikai Egyesült Államoktól, melyeket azonban a NATO parancsnoksága alá helyezték. Ezzel lényegében megkezdődött a NATO közös atomütőerejének felállítása, mely a továbbiakban a források többségében a „multilaterális atomütőerő" néven szerepel. A tervvel Washington részben Franciaországot próbálta lebeszélni az önálló atomfegyver létrehozásának programjáról, részben pedig az NSZK részére akart úgy atomfegyvereket adni, hogy azok valójában továbbra is a NATO — vagyis az amerikaiak — parancsnoksága alatt maradjanak. A projekt a későbbiekben is a NATO-n belüli viták forrása volt. A Szovjetunió mindenképpen szerette volna megakadályozni a tervet, mert az több forrást biztosíthatott volna a NATO atomprogramok számára, ezért Moszkva nemzetközi tárgyalásokon már ekkor felvette egy a későbbi atomsorompó-szerződéshez hasonló egyezmény megkötését, amint erről a MOL XIX-J-l-j-USA-97t-007168/1963 számú, Budapestre 1963. november l-jén beérkezett szigorúan titkos minősítésű jelentésében Radványi János washingtoni magyar ügyvivő beszámolt. 81 Az 1963-ban az USA, a Szovjetunió és az Egyesült Királyság által aláírt atomcsend egyezmény — melyet Franciaország és Kína szándékosan nem írt alá — az atomrobbantások korlátozásával éppen a születő francia atomprogramot volt hivatott megnehezíteni. 82 Az 1963-ban — részben szovjet sugallatra — megfogalmazott finn elképzelés elsősorban a NATO-tag Norvégia döntését szerette volna befolyásolni, hogy az ne támogassa a multilaterális atomütőerő ügyét. 83 MOL XIX-J-l-j-Lengyelország-98t-00817/l/1965 Martin Ferenc varsói magyar nagykövet 1964. január 22-én kelt szigorúan titkos minősítésű jelentésében számolt be Gomulka plocki beszédének körülményeiről. Kifejtette, hogy az a Rapacki-terv egyszerűsített felvetése, csak annak első részével — az atomfegyverkezés befagyasztásának kérdésével — foglalkozott. A forrásból kiderül, hogy Gomulka beszéde nem jelenti a Rapacki-terv feladását, hanem éppen annak egy új változatban történő újbóli nyilvánosságra hozatalát készíti elő. A Gomulka-terv újszerűségét az adta, hogy — ellentétben a szovjet javaslatokkal — nem támadta a multilaterális atomütőerő ügyét. A jelentés kitér arra is, hogy Varsót támogatásáról biztosította a brit Munkáspárt részéről Wilson, az olasz szocialisták részéről pedig Nenni.
