Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Maruzsa Zoltán: A Rapacki-terv osztrák és magyar diplomáciai források alapján I/161
tember 25-30 között magas szintű lengyel-csehszlovák egyeztetésre is sor került, melynek egyik napirendi pontja volt a Rapacki-terv felélesztése.7 2 A lengyel kivárás időszakával kapcsolatosan fontos leszögezni, hogy a korábbi sikertelenség ellenére Lengyelország és személyesen Rapacki számára a terv további lebegtetése elsősorban a harmadik világ országaiban, — különösen az el nem kötelezettek körében7 3 — komoly presztízsnövekedést jelentett.7 4 A lengyel kezdeményezés ráadásul újabb javaslatokat inspirált, mint például Pierre Mendes-France korábbi francia miniszterelnök 1959. április 3-án nyilvánosságra hozott tervét,75 melynek célja az Eden-tervhez hasonlóan szintén a két tábor szétválasztása volt, mivel azonban a korábbi hasonló elképzelésekhez képest szinte semmi újszerűt nem tartalmazott, hamarosan lekerült a napirendről. A Rapacki-terv harmadik változatát ilyen előzmények után 1962. március 28-án ismertette a Lengyel Népköztársaság delegáltja a genfi leszerelési tárgyalásokon.7 6 A helyszín megválasztása megfelelő volt, hiszen így első lépésben sikerülhetett a kérdés „nemzetköziesítése", nem kellett bilaterális tárgyalásokat kezdeményezni, illetve a javaslatot a leszerelésért illetékes bizottság valamennyi tagja megismerhette. Az időzítés alighanem a német kérdésben bekövetkező átmeneti nyugalomnak tudható be, hiszen 1958/59 fordulója óta a német kérdés — különösen Berlin ügye — folyamatosan terítéken volt, ami lehetetlenné tette a lengyel javaslat bármiféle konstruktív tárgyalását. A megegyezésnek természenémet kérdés szempontjából közelít meg. A téma felmelegítése egyébként lengyel részről nyilván éppen azért volt kedvező 1961 őszén, mert a választásokat követően a Kennedy-adminisztráció ekkor tudott legkorábban érdemben foglalkozni a kérdéssel. 72 AdR 01 POL-II Polen/719. 1961/33942. Enderl varsói osztrák nagykövet 1961. október 26-án kelt titkos minősítésű jelentésében számolt be a lengyel-csehszlovák kormányközi egyeztetésről, és valószínűsítette, hogy a közeljövőben a Rapacki-terv újabb változata lát majd napvilágot. 73 MOL XIX-J-l-j-Lengyelország-48t-003665/1959 Katona János nagykövet 1959. május 20-án Budapestre beérkező szigorúan titkos minősítésű jelentése beszámol Sukarno indonéz elnök április 29,-május 3. közötti lengyelországi látogatásáról, melynek során Sukarno nyilatkozatában támogatta a Rapacki-tervet. Mivel Sukarno közismerten az el nem kötelezettek mozgalmának egyik jelentős személyisége volt, ez mindenképpen lengyel diplomáciai siker. 74 MOL XIX-J-l-j-Lengyelország-005599/1961 Szilágyi Dezső magyar nagykövet 1961. június 21-én kelt szigorúan titkos minősítésű jelentése Varsóból azt feltételezi, hogy a lengyelek azért lebegtetik a kérdést, mert önállónak feltüntetett kezdeményezésükkel a leszerelés élharcosaként tucatnyi ország diplomatáinak szimpátiáját bíiják, ami az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek fórumain nagyon jól jön a lengyelek számára. Egy későbbi jelentés azt is említi, hogy Rapacki nemzetközi ismertsége és népszerűsége miatt felmerült, hogy az ENSZ Közgyűlés XX. ülésszakának elnökévé jelöljék, melyre azonban végül megbetegedése miatt nem került sor. MOL XIX-J-l-j-Lengyelország-98t-002232/1964 Erről Martin Ferenc varsói magyar nagykövet 1964. február 29-én kelt szigorúan titkos minősítésű jelentésében tett említést. 75 Az egykori francia miniszterelnök elképzelésének lényege, hogy a két szembenálló szövetség csapatai között egy fegyvermentes övezetet, valamint két kevéssé felfegyverzett zónát kell létrehozni. Laboor, E.: Der Rapacki-Plan i. m. 34-35. 76 MOL XIX-J-l-j-USA-100t-008236/l/1961 Zádor Tibor washingtoni ügyvivő 1961. december 19-én kelt szigorúan titkos minősítésű jelentésében részletes tájékoztatást adott a Genfben évek óta folyó leszerelési tárgyalásokról, melyek a korábbiakkal ellentétben 1962-től nem 10 — 5 szocialista és 5 nyugati —, hanem harmadik világbeli országok bevonását követően 18 ország részvételével folynak majd. A harmadik világbeli országokkal kibővített leszerelési bizottság alkalmas lehetett volna a lengyel javaslat támogatására.
