Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Testi (sz)épség. Az „izomzsidó" fogalma Max Nordaunál a fin de siecle kontextusában I/143
sították, így csak a kelet-európai zsidókra tartották érvényesnek.75 A puszta testi 'elfajulás' testedzés révén orvosolható, de mivel a keleti térségben ez még nem honosodott meg, az ottani zsidóság ezért található még a fizikai degeneráció stádiumában. Az egész zsidóság 'elfajulásáról' azonban nem lehet beszélni.7 6 A 'degenerációra' adott — zömmel német — cionista válaszok egyirányúak. Mint nyugati zsidók a negatív zsidó-képet a hátrányosabb sorban és vadnak mondott keleti zsidóknak tulajdonították, így maguknak szinte felmentést adtak a vádak alól. Magukra mint civilizált és akkulturált zsidókra tekintettek: németnek vallották magukat mózesi hittel. A keleti zsidókban „kaftánba bújtatott mosdatlan barbárokat" láttak, akik érthetetlen zsargonban beszéltek és irracionális vallásosságba menekülte. Nyugati hitsorsosaikat saját múltjukra emlékeztették, veszélyeztetve ezzel a zsidó imázst, az elismertetésükre irányuló törekvéseket.7 7 zsidókat azonban fajtisztának nevezi, különösen a keleti zsidókat, mivel a fajkeveredéstől távol tartották magukat. Dr. Max Jungmann: Ist das jüdische Volk degeneriert? Die Welt 1902/24. 3-4. 75 Joachim Doron a cionista álláspontot ellentmondásosnak találja a faji kérdésben, mivel az a 'gyenge zsidó' típusát nagymértékben át akarja alakítani: habitusában, gesztusaiban, testi valóságában alapvető változásokat tartott fontosnak. Joachim Doron: Rassenbewußtsein und naturwissenschaftliches Denken im deutschen Zionismus während der wilhelminischen Ára. Jahrbuch des Instituts für deutsche Geschichte [Tel Aviv] 1980. 389-427, itt 405. 76 Hödl, K.: Die Pathologisierung i. m. 302-304. Alison Rose ennek radikálisabb olvasatát adja: függetlenül attól, hogy a zsidók a gettóban maradnak vagy az európai társadalomba integrálódnak, a zsidók a tényleges földjükre való visszatérésükig 'degeneráltak' maradnak. Alison Rose: Die Neue Jüdische Familie. Frauen, Geschlecht und Nation im zionistischen Denken. In: Deutsch-jüdische Geschichte als Geschlechtergeschichte. Studium zum 19. und 20. Jahrhudnert. Hrsg. v. Kirsten Heinsohn - Stefanie Schüler-Springrorum. Göttingen 2006 (= Hamburger Beiträge zur Geschichte der deutschen Juden, Bd. 28). 177-195. 77 Rüthers, M.: „Muskeljuden" i. m. 321.
