Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Testi (sz)épség. Az „izomzsidó" fogalma Max Nordaunál a fin de siecle kontextusában I/143
gesnek. Normalitás alatt a polgári normák mentén húzódó magatartást értettek, minden ettől eltérőt abnormálisnak, azaz betegnek láttak. A normalitáshoz azonban hozzátartozott még valami, ami más társadalmak, népcsoportok esetében már adott volt, a zsidóság esetében azonban még az abnormalitás szintjén mozgott: ez az otthon, a haza kérdése. A korabeli nacionalizmus így nemcsak az antiszemitizmust erősítette, hanem egy olyan politikai mozgalmat képviselt, amelyet utánozni kellett, vagyis a cionisták számára központi szereppel bírt.6 5 A cionizmust terápiaként is lehet értelmezni, amely főleg a kelet-európai (patogén) zsidók számára jelenthetett segítséget. Erre két lehetséges megoldás kínálkozott: a saját 'otthon' teremtése, ahol nyugodtan, előítéletektől mentesen, természetközeiben lehet élni és dolgozni, vagy a betegnek tartott zsidók testi és szellemi regenerációja, amelyhez a testedzésen, az egészséges életmódon keresztül vezetett az út. Mindkét elképzelés szerint a zsidókkal szembeni előítéletek nem alaptalanok, ezért a cionisták feladatuknak tekintették az antiszemiták által nekik tulajdonított előítéletek felszámolását. Ez konkrétan a hagyományos zsidó iskolák felülvizsgálatát, az 'effeminált zsidó' tévhit megszüntetését — főleg a katonai szolgálatra való alkalmatlanságot és az akaraterő hiányát —, valamint az állítólagos degenerációval való leszámolást jelentette. A cionisták legfontosabb eszköze a kelet-európai zsidóság abnormalitásának és patológiájának kezelésében a tornamozgalom volt. Feladta nemcsak abban állt, hogy a 'tipikus zsidó hibák' kezelését segítse, hanem egyben olyan tevékenységeket is utánzott, amelyek egyébként a német nemzeti mozgalmak66 sajátjai voltak (torna- és diákegyletek, valamint más férfiegyletek alapítása). Mivel a kelet-európai zsidók a gettóban testileg és lelkileg elsatnyulnak és degenerálódnak, innen csak a tornamozgalom képes őket kiszabadítani, illetve a testi újjászületés irányába lendíteni. A szellem pallérozása mellett a zsidók testi épségére is oda kell figyelni, mivel a test elhanyagolása és a túlzásba vitt szellemi tevékenység az idegrendszeri problémák előidézője.6 7 A torna hivatott ki-65 Uo. Az izmos zsidó ötlete is egy ilyen nacionalista elképzelésen alapult. „Turnvater Jahn" (Friedrich Ludwig Jahn, 1778-1852) volt az, aki „a szülőföldet torna által szeretni"-mottóban foglalta össze a testedzés és a német nép felemelkedésének kapcsolatát. Egyúttal itt köszönöm meg Gerő Andrásnak a kézirathoz fűzött azon szóbeli és írásbeli észrevételét, miszerint a testedzés kérdése a korban túlmutatott a zsidóságon: „Nem véletlen, hogy az európai intellektuális folyamatokra érzékeny Nordaunál hangsúlyos szerepet kap a testedzés fontosságának kihangsúlyozása, merthogy az európai szellemi áramlatokban ez akkor egyre inkább megrősödőfélben volt. Nordau természetesen lefordítja ezt az őt legjobban érdeklő téma, a zsidóság témakörére, de ez nem egy par excellence zsidó probléma, hanem egy európai szinten felmerülő problematika sajátos vetülete." 66 Herzl méltányolta Bismarck sikereit a német tömegek mobilizálásában, s hasonlót álmodott meg a zsidó népnek is. Úgy gondolta, hogy a nacionalizmus megoldja majd a zsidóság problémáit is, és véget vet a 2000 éves száműzetésnek. Tamar Mayer: From Zero to Hero. Masculinity in Jewish Nationalism. In: Esther Fuchs (ed.): Israeli Women's Studies: a reader. New Brunswick-New Yersey-London 2005. 97-117. 67 A kereskedői és intellektuális foglalkozások gyakorlása, az ún, 'fejfoglalkozások' is magyarázatként szolgált a zsidók állítólagos idegi terheltségére, mivel a testi (fizikai) munkával ellentétben a szellemi munka nem számított az idegekre és az egészségre pozitívan ható tevékenységnek. Továbbá a pogromok és az üldözések is a pszichikai betegségek gyakoriságának növekedéséhez, úgy mint a lelki egyensúly felborulásához, vagy a bizonytalanság érzetéhez nyugodt időszakokban is, járultak hozzá. Andrea Adams: „Rasse", Vererbung und „Jüdische Nervosität" - Über Reichweite und Grenzen