Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az 1501. évi tolnai országgyűlés. Adatok a királyi adminisztráció működéséhez VI/1455
nostra per nos ad id dicari concessa stipendariis comitatus nostri predicti ad manus Johannis de Homrogd, unius ex eisdem stipendariis et Blasii Fwlo de Keech, oratoris nostji per nos penes eum deputati) átadott 134 száz dénáros forintról.24 A zsoldosok a megyei megbízottal minden bizonnyal a tolnai gyülekezőhelyre igyekeztek. Érdemes megnéznünk, hogy a Tolnán tartott tanácskozásra milyen szavakkal utalnak forrásainkban. Azt ugyanis biztosan kijelenthetjük, hogy az uralkodó és a tanács tagjai a folyamatban lévő hadjáratról tanácskoztak, ám kérdés, hogy a tanácsüléseken kívül történt-e más is. A király által kibocsátott oklevelekben a conveneio generalis, illetve a diéta25 kifejezéseket találjuk, ahol az országlakosok (regnicole nostre),2 6 azaz a főpapok, bárók és a nemesek (domini prelati, batvnes et nobiles)27 tartottak tanácskozást, természetesen a király jelenlétében. Ezek alapján tehát különösebb fenntartások nélkül „országgyűlésinek nevezhetjük a Tolnán lezajlott tárgyalásokat. Maga az országgyűlés bő két hétig tarthatott,2 8 Ulászló ugyanis szeptember 19-én keltezett utoljára a mezővárosban, amikor felhatalmazta a francia királyhoz küldött követeit, hogy a velencei segélyből az utazásukra 3 ezer forintot felvegyenek.2 9 A nádor és az országbíró, valamint az erdélyi vajda nevében szeptember 4-én,3 0 illetve 14-én3 1 bocsátottak ki okleveleket, ez utóbbi alapján jól látható, hogy az egész kűriai apparátus kitelepült Tolnára. (Szeptember 20-án viszont a nádor nevében már Budán,3 2 míg 27-én Szentgyörgyi és Bazini Péter országbíró nevében Dorogházi László ítélőmester valószínűleg a Pilis megyei Horhin3 3 keltezett.) A méltóságviselők jelenlétére — a nádoron, Berzencei Bornemissza János kincstartón3 4 és Buzlai Mózes udvarmesteren3 5 kívül — további adatunk nincsen, de az, mivel országgyűlésről van szó, magától értetődik. Rajtuk kívül, tisztségéből 24 DL 84 007. 25 DL 21 068. és Sopron szabad királyi város története I-II/6. Közli: Házi Jenő. Sopron 1921-1943. (a továbbiakban: Sopron város) 1/6. 196. 26 Sopron város 1/6. 198, Jajca 156. 27 DL 21 068, 21 070. 28 Kubinyi András az 1500. évi 1. tc-re hivatkozva azt írja, hogy a gyűlések hosszát 15 napban határozták meg (Kubinyi A.: Országgyűlések tárgyalási rendje i. m. 5.). A törvénycikkely kiadásában azonban ilyen kitételt nem találni, 1. Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1000-1526. évi törvényczikkek. Fordították és jegyzetekkel elláták Nagy Gyula, Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen, magyarázatokkal és utalásokkal ellátta Márkus Dezső. Bp. 1899. (a továbbiakban: CJH I.) 642-643. 29 A Magyai' Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának oklevél-másolatai I. Ismerteti Óváry Lipót. Bp. 1890. (a továbbiakban: Oklevélmásolatok) 218. (927. sz.). 30 DL 66 366, 66 368-66 369, 75 713, 95 440. 31 DL 101 304. (A szöveg alatt jobbról: Lecta et correcta per magistrum Ladislaum prothonotarium; alatta: Coram me magistro Johanne Ellyewelghy prothonotario; alatta: Et coram me magistro Francisco de Marocha. Azaz Dorogházi László országbírói, Ellyevölgyi János és Marócsai Ferenc személynöki ítélőmesterek, vö. Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség i. m. VIII. tábla). - E napon Ellyevölgyi János személynöki ítélőmester a király nevében is adott ki oklevelet: Coram magistro Johanne de Ellyewelgh prothonotario - DL 46 563. 32 DF 210 278. 33 Coram magistro Ladislao prothonotario - DL 20 981. (Somi Józsa temesi ispán és az Alsó részek kapitánya familiárisainak adja Zala megyei Istóc birtokot). 34 DL 21 074. 35 DL 26 660. (Reláció). - Méltóságát 1500 ősze óta viselte. Személyére 1. Kubinyi András: A Gergelylaki Buzlaiak a középkor végén. In: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. (Művészettörténet-Műemlékvédelem IV). Szerk. Lővei Pál. Bp. 1993. 273-279.
