Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az 1501. évi tolnai országgyűlés. Adatok a királyi adminisztráció működéséhez VI/1455
lott Velencének, amely azonban nem fogadta el azt — ekkor még.11 Mindezen események következtében Magyarország rendkívül kedvező helyzetbe került. Az 1501. január végén Budára érkező pápai követ ugyanis február 3-i kihallgatásán elmondta a királynak, hogy a pápa 40 ezer, míg Velence 100 ezer aranyat hajlandó adni annak fejében, ha az ország csatlakozik a szövetségükhöz és megindítja a háborút. Március 9-én a pápai követ meghirdette a török elleni keresztes hadjáratot, majd május 12-én a király az éppen zajló országgyűlésen nyilvánosságra hozta a pápával és Velencével kötött szerződést, egyúttal bejelentették, hogy háborút indítanak a török ellen.1 2 Két nappal később kijelölték a támadó sereg vezetőit is: Corvin Jánosnak és Geréb Péter nádornak Bosznia, Somi Józsa temesi ispánnak és Szentgyörgyi Péter erdélyi vajdának pedig Szerbia ellen kellett vonulniuk.1 3 Júliusban a király elrendelte a mozgósítást, Corvint leküldték Bosznia határára, míg a többi báró hazatért, hogy felkészüljön a hadjáratra.1 4 Az 1501. évi György-napi budai országgyűlésen a király és a rendek azzal váltak el egymástól, hogy a török ellenes hadjárat megindítása előtt Tolnán fegyveres tanácskozást fognak tartani.1 5 Mátyás trónralépésétől kezdve összesen hét alkalommal tartottak hadjárat előtt országgyűlést: egyszer-egyszer Szegeden (1458. dec. 6.-1459. jan. 5.) és Székesfehérváron (1506. jún.), kétszer Bácson (1500. okt.-nov., 1518. szept. 29.-okt. 29.), háromszor pedig Tolnaváron (1463. márc., 1501. szept., 1518. júl. 25,-aug. eleje).16 Másképpen fogalmazva: Szeged a boszniai, Székesfehérvár a Miksa császár, míg Bács és Tolna a török elleni háborúk gyülekezési helyéül volt kijelölve. Itt kellett megjelennie a királyi, a főpapi, a bárói, illetve a zászlósúri, valamint a megyei bandériumoknak. A felsorolt helyek — amellett, hogy itt tárgyaltak az ország ügyeiről és tették meg az előkészületeket a hadjárat lefolytatására, más szempontból is fontosak voltak. Amint azt az 1500. évi Mihálynapi Bácson tartott országgyűlés kapcsán röviden már említettem, itt tartották a megjelent sereg felett az utolsó mustrát.1 7 A mondott helyszíneket (Bács, Sze-11 Kosáry D.: Külpolitika i. m. 88.; Fodor P. - Dávid G.: Béketárgyalások i. m. 198. 12 Horváth M.\ Magyarország tört. i. m. III. 282.; Kosáry D.: Külpolitika i. m. 89-90. - A velencei-magyar szerződés fogalmazványát kiadását 1. Ivan Pederin: A Velencei Köztársaság és Magyarország szövetsége a török elleni harcban. Levéltári Közlemények 57. (1986) 133-135. 13 Tóth-Szabó P: Szatmári i. m. 47. (Geréb helyett Drágfi Bertalant ír); Kosáry D.: Külpolitika i. m. 91. 14 Marino Sanuto világkrónikájának Magyar-országot illető tudósításai I—II. Közli Wenzel Gusztáv. Magyai- Történelmi Tár XIV (1869) és XXIV (1877) — a továbbiakban: Sanuto — I. 193. és II.7. 15 nos iuxta ordinacionem dominorum regnicolarum huius regni in proxima diéta festi Beati Georgii martiris factam ad hunc locum descendimus, ut sic consuleremus et quod pro laude Dei ac gloria et tranquilitate huius regni cum gentibus eiusdem regni, tam scilicet nostris ac prelatorum et baronum, quam eciam universorum comitatuum contra Thurcos utilius faciendum putabimus, id faciamus - Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 21 070. 16 Vö. Magyarország történeti kronológiája a kezdetektől 1970-ig négy kötetben I-IV (Főszerk. Benda Kálmán). I. A kezdetektől 1526-ig. Szerk. Solymosi László. Bp. 1981. (a továbbiakban: Kronológia) 276, 280, 326, 329, 339. (a vonatkozó rész Teke Zsuzsa és Szakály Ferenc munkája); Martinus Georgius Kovachich: Vestigia comitiorum apud Hungaros ab exordio regni eorum in Pannónia, usque ad hodiernum diem celebratorum II. Budae-Pestini 1800. 149, 159, 299-300, 338, 418-424. - Más magyarázatot ad Kubinyi András, 1. Kubinyi András: A magyar országgyűlések tárgyalási rendje 1445-1526. Jogtörténeti Szemle 2006: 2. 6-7. 17 Sanuto I. 193.
