Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Bradács Gábor: A Chronica patriae. Egy 14. századi osztrák krónika és a magyar történelem VI/1421
trónfosztásáról, amiért az avignoni ellenpápát támogatta; Lajos király ezért rokonát, Kis Károlyt (a későbbi II. Károly magyar királyt, akit a krónika Békés Károlynak — Karulo pacis — nevez)22 4 ültette Apulia trónjára, aki Johannát meggyilkoltatta (1382).225 A Prózai Krónikás a nő pusztulását Isten jogos büntetésének tartja András herceg, valamint az érte indított bosszúhadjáratban meggyilkolt keresztények haláláért.22 6 A 408-410. fejezetekben ismét a magyarországi eseményeké a főszerep: beszámol I. (Nagy) Lajos vallásosságáról — ahogy már a 377. fejezetben is nevezte: a ,jámbor király" (der sëlig chünig) —, a „hitetlenek" elleni háborúiról, valamint a lányairól, Máriáról és Hedvigről, ezek eljegyzéséről, valamint a király haláláról (1382).227 A „hitetlenek"-et teljes joggal azonosíthatjuk a havasalföldiekkel, akik ellen Nagy Lajos király 1375-ben vezetett nagyjelentőségű hadjáratot, és az ellenük kivívott győzelme iránti hálából fogadalmi ajándékot adott a mariazelli (Stájerország) Sankt Lamprecht-kolostornak.228 Az Osztrák Prózai Krónikás az ötödik könyvben már nem támaszkodik kizárólag a régebbi elbeszélő forrásokra, hanem értesüléseit mások elbeszéléséből is szerzi: így tesz például az özvegy Kotromanic Erzsébet anyakirályné és Garai Miklós nádor állítólagos szerelmi viszonyának az elbeszélésénél.229 Még ugyanebben a fejezetben emlékezik meg a névtelen Prózai Krónikás Hedvig és a pogány litván fejedelem, Jagelló házasságáról és a férfi keresztény hitre téréséről (1386). A házasság eredetileg Hedvig és Habsburg Vilmos herceg között jött volna létre, de a lengyelek nem járultak hozzá az osztrák herceg megkoronázásához, így lett a magyar hercegnő a pogány fejedelem felesége; a házasság létrejöttében azonban — a szerző szerint — az özvegy királynénak és Garainak döntő szerepe volt, akiken Isten jogos bosszút állt, véli az Osztrák Prózai Krónikás. Érdekes, hogy a krónikaíró a lengyel főrendeknek a Hedvig és Jagelló közti házasság létrejöttében játszott szerepéről mit sem tud.23 0 224 Österreichische Chronik 205, § 409. 225 Hóman B. - Szekfű Gy.: Magyar történet i. m. II. 257. 226 „[Kis] Károly király a királynét is felakasztatta, aki Isten büntetése miatt kellett meghalni szánalmas nyomorúságban [...] a megölt keresztények ezrei miatt, azért [...] mert András királyt (!) egy kendővel megfojtatta" (Künig Karel vieng auch die chüniginn, die von gotes verhengnüss wegen must sterben jemerleich in der vanchnüss [...] von irr schuld wegen sind der kristen manig tausent getötet, darumb [...] chünig Andren [...] mit ainer hantwehelen het erwürget) — Österreichische Chronik 202. § 405. 227 Uo. 204, § 408. 228 Szouák Kornél: König Ludwig der Grosse und Mariazell. In: Mariazell und Ungarn. 650 Jahre religiöse Gemeinsamkeit. Referate der internationalen Konferenz „Magna Mater Austrie et Magna Domina Hungarorum" in Esztergom (6.-9. Mai 2002.) und Mariazell (3.-6. Juni 2002.). Hrsg. von Walter Brunner et al. (Veröffentlichungen des steiermärkischen Landesarchivs 30.). Graz-Esztergom 2003. 82-92.; Kumorovitz L. Bernát: I. Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és „török") háborúja. Századok 117. (1983) 919-982.; Kerny Terézia - Serfőző Szabolcs: Nagy Lajos „törökök" elleni csatája. Egy legendakonstrukció eredete. In: Mariazell és Magyarország. Egy zarándokhely emlékezete. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában 2004. május 28-szeptember 12. Szerk. Farbaky Péter, Serfőző Szabolcs. Bp. 2004. 47-60. 229 „Néhányan azt beszélik - és ennek bizonysága igen nagy -, hogy a királyné, Lajos király özvegye, tiltott szerelemmel szerette a nagy grófot" (Ettleich sprachen - und des was auch grozz Zuversicht - daz die küniginn, künig Ludweigs wittib, het lieb den grossen grafen in verbotner lieb) — Österreichische Chronik 204, § 408.; Hóman B. - Szekfű Gy.: Magyar történet i. m. II. 314-315. 230 Österreichische Chronik 205. § 408.; Bertényi Iván: Magyarország az Anjouk korában. Bp. 1987. 237-238.; Pósán László: Zsigmond és a Német Lovagrend. Hadtörténelmi Közlemények 111.
