Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Bradács Gábor: A Chronica patriae. Egy 14. századi osztrák krónika és a magyar történelem VI/1421

jelenik meg, IV Rudolféban pedig már ott van mind az öt.159 Annak a IV Rudolf­nak a címerében, aki a kezdeményezője lehetett ezen mesés őstörténet megírá­sának, a feladat végül testvérének, III. Albertnek jutott, ő pedig a titokzatos Osztrák Prózai Krónikást bízta meg a dicső régmúlt „feltárásával".160 E legen­dás „őstörténet" feladata pedig nem más, mint annak bizonyítása, hogy már a „régi időkben" is intenzív politikai és dinasztikus kapcsolat volt a közép-euró­pai államok triásza (Ausztria, Magyarország, Csehország) között, amelyek kö­zül természetesen Ausztriáé volt a vezető szerep.16 1 Méltán mondhatjuk tehát, hogy a Fabelfürstenreihe megfogalmazza a kontinuitást a legendás és a „mo­dern" — mármint a szerző számára modern — Ausztria között, és igazolni kí­vánja a Habsburgok házassági politikáját (amely házassági politikának III. Al­bert is a híve volt),162 valamint igényüket a hegemón szerepre Közép-Európá­ban. Hozzátesszük, hogy maga a Fabelfürstenreihe elnevezés is pontatlan, ugyanis nem egyszerűen meséről (Fabel) van szó, hanem egy nagyon is megfon­tolt, koncepciózus politikai programműről, amelyben nagy szerepet kap az örö­kös tartományok uralkodó dinasztiájának, a Habsburgoknak az ősisége, és az ország hajdanvolt nagysága. 5. A krónika szerzőjét csak abból a szempontból érdekli a magyar történe­lem, amennyiben az kapcsolódik az örökös tartományokéhoz. Kivételek persze azért akadnak, például a negyedik könyv 329-332. fejezeteiben hosszasan fog­lalkozik a magyarországi eseményekkel, András herceg (a későbbi III. András, a krónika elnevezésével: marggraf Andrefs] von Est) Magyarországra hívásá­val, a IV (Kun) László elleni főúri összeesküvéssel és meggyilkolásával;163 a 333. fejezetben a magyar-osztrák kapcsolatokat tárgyalja, III. András 1291. évi oszt­rák háborúját beszélve el.164 Az Osztrák Prózai Krónikás is a hunokkal és Attilával hozza összefüggés­be a magyarokat, ami azért furcsa, mert a. Fabelfürstenreihe szerint a magyarok a Kárpát-medencében mindig is autochton nép volt, nem tud semmiféle magyar bevándorlásról, igaz, a hunok esetében sem ír arról a szerző, hogy valahonnan máshonnan jöttek volna.165 Néhány fejezettel később pedig már a Nagy Károly 159 Zöllner, E.: Probleme i. m. 23. 160 Gall, F.: Wappenkunde i. m. 412.; Heilig, K, J.: Leopold Stainreuter i. m. 249. 161 Zöllner, E.: Probleme i. m._23.; Heilig, K. J.: Leopold Stainreuter i. m. 253-254. 162 A Habsburgok közép-európai házassági politikájáról és az egyes országokkal való dinaszti­kus kapcsolatok jellegéről, intenzitásáról ad remek áttekintést a hozományok vizsgálata alapján Cyrille Debris: „Tu felix Austria, nube". La dynastie de Habsbourg et sa politique matrimoniale à la fin du Moyen Âge (XIIIe-XVIe siècles). Turnhout 2005. 402-404. 163 Österreichische Chronik 156-158. § 329-333. 164 Uo. 158. 165 „Abban az időben Attila, a hunok, avagy a magyarok királya a római birodalom ellen nagy há­borút viselt, és megölettette a bátyját, Bélát" (Die zeit tet künig Eczel, der Heim oder der Unger chünig, wider daz römisch reich manigen streit und lies töten Belam seinen bruder) — Uo. 67., § 166.

Next

/
Oldalképek
Tartalom