Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Bradács Gábor: A Chronica patriae. Egy 14. századi osztrák krónika és a magyar történelem VI/1421
A harmadik könyv I. (Barbarossa) Frigyestől (1152-1190), illetve IV Anastasiustól (1153-1154) a morvamezei csatáig (1278);131 a negyedik könyv Habsburg Alberttől, Rudolf császár fiától, VII. (Luxemburgi) Henrikig (1308-1313) és XI. Gergelyig (1370-1378);13 2 az ötödik könyv pedig IV (Bajor) Lajostól (1314-1347) és a pápák avignoni fogságától a sempachi csatáig, folytatásokkal 1394-ig követi nyomon az eseményeket.13 3 A Chronica patriae párhuzamosan kíséri figyelemmel Ausztria, a Német-római Birodalom, Magyarország, a pápaság, a salzburgi érsekség, Csehország, Lengyelország, valamint a keresztes államok, az Outremer eseményeit.134 Látható, hogy Ausztria és Német-római Birodalom (valamint a Római Birodalom és a pápák) valós története keveredik a szerző fiktív Ausztria-történetével, a Fabelfürstenreihe-vsd. Ez a mesés őstörténet joggal tekinthető későbbi betoldásnak.13 5 Az Osztrák Prózai Krónikás szerint Ausztria legelső neve Judeisapta volt (összesen még tizennégy másik nevet használt az ország elnevezésére, ezeket fel is sorolja rögtön a 40. fejezetben, lásd a 2. számú mellékletet), első uralkodója pedig Temonariai Ábrahám gróf volt, akit Aligemorumi Sattan gróf űzött el Terra Ammiracionishól.13 6 Az, hogy az ószövetségi események után közvetlenül Ausztria legendás őstörténetét beszéli el a szerző, afféle antik és héber (vagy inkább hebraizáló) nevek használatával, mint Ábrahám, vagy Sattan (azaz Sátán),13 7 arra utal, hogy az Osztrák Prózai Krónikás a régi, „dicsőséges uralmak" (löblichen herschafft von Osterreich) történetét akarja megírni, ezzel Ausztriának a dicső múlt mítoszát megteremteni. Először megadja az uralkodó nevét, címét, a címerét,138 az uralkodó házastársának nevét, származását és apjának címerét; leírja azt, hogy mennyi ideig tartott az uralom, mikor halt meg az uralkodó és a házastársa, hol temették el őket, és ki volt az utódjuk.13 9 Ezt a sorrendet nem mindig tartotta meg a szerző, így például a 49., 51. és 60. uralkodónál hiányzik Ausztria akkori megnevezése, a 48. uralkodónál az ország címere, az 53-nál mindkettő.14 0 Az ország uralkodói pogányok voltak Ábrahámtól egészen Gennanig, a 35. uralkodóig, mígnem aztán a zsidók a hitükre nem térítették az ország egy részét, köztük magát az fejedelmet is, akinek a fiai, Nanman és Saptan — ők később felosztották maguk között Tantamo-Ausztriát — már zsidónak születtek.14 1 Az első keresztény uralkodó pedig a már említett (Szent) Amman, a 65. fejedelem volt;142 elődjével, Sattannal megszakadt Corrodancia-Ausztria uralkodóinak dinasztiája, Amman pedig mint római helytartó került az ország élé-131 Uo. 99-139, § 223-298. 132 Uo. 139-195, § 299-393. 133 Uo. 196-215, § 394-424. 134 Heilig, K. J.\ Leopold Stainreuter i. m. 253. 135 A Fabelfürstenreihe részletes filológiai és kultúrtörténeti elemzését 1. Heilig, K. J.: Leopold Stainreuter i. m. 236-255. 136 Österreichische Chronik 25-26, § 41.; Moeglin, J-M.: Histoire nationale i. m. 198. 137 Heilig, K. J.\ Leopold Stainreuter i. m. 240. 138 Gall, F.: Wappenkunde i. m. 413. 139 Heilig, K. J.: Leopold Stainreuter i. m. 237. 140 Uo. 238.; Österreichische Chronik 37-42. 141 Österreichische Chronik 34, § 76-77. 142 Uo. 61-62, § 148-149.
