Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Testi (sz)épség. Az „izomzsidó" fogalma Max Nordaunál a fin de siecle kontextusában I/143

Újvári Hedvig TESTI (SZ)ÉPSÉG Az „izomzsidó" fogalma Max Nordaunál a fin de siècle kontextusában Nordau útja a mesterséges arizálástól' a cionizmusig Az író, újságíró, kulturkritikus és cionista Max Nordau (1849, Pest - 1923, Párizs) önéletrajzában a következőket írja a zsidósághoz fűződő viszonyáról: „Sok éven keresztül a jelenlegi lakhelyemen, Párizsban semmi kapcsolatom nem volt a zsidósággal, és az egyetlen szál, ami még a testvéreimhez fűzött, vallásos anyámon kívül, családom jichusza2 volt, amelyre nagyon büszke voltam, és bevallom, vagyok. Csak a növekvő antiszemitizmus ébresztett tudatára a népemmel szembeni kötelességeimre, és a kezdeményezést hű barátom, Herzl ragadta meg, akivel Párizsban nagyon szoros kapcsolatba kerültem. 0 mutatta meg számomra a népemmel szembeni kötelességeim teljesítéséhez vezető utat. Teljes lelkemből remélem, hogy a cionizmus a zsidó népnek meghozza a megváltást. Nekem már megadta azt az öntudatot, hogy az életemnek van értelme és tartalma [,..]."3 Nordau ilyen irányú fejlődése azonban közel sem volt előrelátható. Az ortodox zsidó rabbi, de kenyerét tanítással kereső, Poznanban született apa és a rigai gyökerű anya házasságából származó Südfeld Simon Miksa születési anyakönyvi kivonatának4 másolatából kiderül, hogy Nordau a belügyminiszter engedélyével 1873 óta törvényesen viselhette az eredeti családnév helyett a maga választotta vezetéknevet. Már a Visszaemlékezéseiben utalt arra Nordau, hogy gyerekfejjel is szívesen szignálta ezzel a névvel vagy M. N. jelzéssel a Poesie, Kunst und Wissenschaft című havi lapban megjelent kisebb írásait, a Salon der Literatur, Kunst und Mode című kéthetente megjelenő újságban, valamint az Entre Acte-ban közölt meséit, verseit, irodalmi és színi kritikáit.5 Az állam a kiegyezést követő évtizedekben a névváltoztatásokkal kapcsolatban liberális álláspontra helyezkedett: sem korlátozni, sem elősegíteni nem akarta ezeket. A legtöbb kérelemnek helyt adtak, tekintet nélkül a kérelmező szociális vagy etnikai 1 Árjásítás 2 Előkelő származás. 3 Max Nordau-. Meine Selbstbiographie. In: Uő: Zionistische Schriften. Köln 1909. 484-486. A tanulmányban közölt fordítások tőlem - U. H. származnak. 4 Forrás: Zsidó Múzeum Budapest. A téma részletes kibontását ld. Újvári Hedvig: Asszimiláció, nyelv és identitás problematikája a fiatal Max Nordaunál és Theodor Herzlnél. Budapesti Negyed, 2008. tavasz. 155-173. 5 Anna Nordau - Max Nordau: Erinnerungen erzählt von ihm selbst und von der Gefahrtin seines Lebens. Übersetzt von S. O. Fangor. Leipzig, Wien 1928. 21. A három orgánumból csak a Saloriba. sikerűit betekintenem.