Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Bradács Gábor: A Chronica patriae. Egy 14. századi osztrák krónika és a magyar történelem VI/1421
szont — persze fenntartásokkal — a Chronica patriae szerzőségét tulajdonítja.43 Reinhard Müller szerint Bécsi Leopold nem azonos sem Stainreuterrel, sem pedig Ulrich fiával, de Uibleinnal ellentétben úgy véli, a krónika írója sem lehet ez a rejtélyes figura.44 Az osztrák irodalomtörténész, Fritz Peter Knapp új keletű érveivel vitába száll a történettudomány állásfoglalásaival. Különösen Heilig eredményeivel helyezkedik szembe: szerinte semmi sem igazolja a szerző Ágoston-rendi hovatartozását, ugyanis a krónika elején olvasható kifejezés, amely Istent a „legfőbb jó"-nak (das öbrist gut; summum bonum) nevezi, bár Szent Ágostontól ered, a középkori keresztény filozófiában Aquinói Szent Tamás munkássága révén nyer határozott formát.45 Knapp másik fontos érve szerint kevéssé életszerű az az elképzelés, hogy egy Ágoston-rendi szerzetes történeti munkája egyik legfőbb forrásaként az ismeretlen minorita szerzetes tollából származó Flores temporumot használta.46 Megjegyzem, nem csak a Flores temporum, hanem a krónika egy másik kútfője, a Königsfeldeni Krónika is ferences kötődésű. Heilig stilisztikai argumentációját is kritikával illeti Knapp: úgy véli, hogy a Chronica patriae szerzője által használt stíluselemek nem mutatnak egyedi jelleget, annál inkább párhuzamba állíthatóak az általa „Bécsi Iskolá"-nak nevezett műhely prózai hagyományaival. Az is ellentmond Stainreuter, vagy Leopoldus de Wienna szerzőségének, hogy mind a Cassiodorus-fordítás, mind pedig a Zarándokkönyvecske szerzője exponálta saját magát a munkájában, a Chronica patriae szerzője viszont semmi közelebbit nem árul el magáról.47 Nem tisztem végeredményt hirdetni az osztrák historiográfia eme évszázados múltra visszatekintő vitájában, ugyanakkor nem zárkózom el az egyéni állásfoglalástól, észrevételektől. A következők állíthatóak teljes biztonsággal: 43 Norbert H. Ott: Stainreuter, Leopold. In: Lexikon des Mittelalters. Hrsg. von Robert-Henri Bautier et al. München-Zürich 1993-1999. (a továbbiakban: LMA) VIII. 39-40. 44 Müller, R.: Leopold von Wien i. m. 646. 45 Österreichische Chronik (ed. Joseph Seemüller), in: Dte Chroniken VI., 2. § 3.; Augustinus: De trinitate VIII. 3.; Thomas Aquinas: Aristotelis libri, Sententia libri Ethicorum I. 1. § 11.: „Quia autem nihil est bonum, nisi inquantum est quaedam similitudo et participatio summi boni, ipsum summum bonum quodammodo appetitur in quolibet bono et sic potest dici quod unum bonum est, quod omnia appetunt"; Uő: Summa contra gentiles I. 40.; 41. § 2.: „Nam bonum universale praeminet cuilibet bono particulari, sicut bonum gentis est melius quam bonum unius: bonitas enim totius et perfectio praeminet bonitati et perfectioni partis. Sed divina bonitas comparatur ad omnia alia sicut universale bonum ad particulare: cum sit omnis boni bonum, ut ostensum est. Est igitur ipse summum bonum"\ Uő: Summa theologiae I. 6. 2.; 6. 4.; 26. 3. § 1.: „Videtur quod Deus sit beatitudo cujuslibet beati. Deus enim est summum bonum, ut supra ostensum est. Impossibile est autem esse plura summa bona, ut etiam ex superioribus patet. Cum igitur de ratione beatitudinis sit quod sit summum bonum, videtur quod beatitudo non sit alium quam Deus."; Vivian Boland: Ideas in God According to Saint Thomas Aquinas: Sources and Synthesis (Studies in the History of Christian Traditions 69). Leiden-New York 1996. 290-291. 46 L. alább; Knapp, F. P.: Literatur des Spätmittelalters i. m. 286. 47 Knapp, F. P: Literatur des Spätmittelalters i. m. 200., 287.; Cassiodorus egyháztörténete német fordításának kiadója, Christine Boot már az 1970-es években vitatta a Chronica patriae és a História ecclesiastica tripartita stiláris hasonlóságát (Christine Boot: Cassiodorus' História Ecclesiastica Tripartita in Leopold Stainreuter's German Translation. MS ger.fol.1109. Vol 1-2. Amsterdam 1977. IL 200-204.).
