Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Bradács Gábor: A Chronica patriae. Egy 14. századi osztrák krónika és a magyar történelem VI/1421
hasonlóságot mutat a szintén Ágoston-rendi, a krónika keletkezésével egy időben élt Ludolf von Sagan művével.16 A kutatásban fordulópontot jelentett Konrad Josef Heilig 1933-ban megjelent tanulmánya, amelyben a szerző Chronica patriae írójának egy bizonyos Leopold Stainreutert nevezett meg. Heilig kutatásai szerint Stainreuter 1385-ben teológiát tanult a bécsi egyetemen,17 1373 és 1375 között Párizsban tanult, ahol megismerkedett Petrus Lombardus munkásságával.18 A szerző Ágoston-rendhez való kapcsolatára utal a mű bevezetőjében az a rész, amelyben az embernek Istentől a bűn miatti eltávolodásáról beszél.1 9 Heilig szerint ez nem más, mint az az ágostoni gondolat visszatükröződése, hogy Isten a legfőbb jó (das öbrist gut, summum bonum).20 Az udvarral való szoros kapcsolatára utalnak a krónika utolsó fejezetének feljegyzései III. Albert herceg mindennapjairól.21 Leopold Stainreuter először lector volt az Ágoston-rend bécsi kolostorában, később hercegi káplán, 1385-től pedig már fordítóként is tevékenykedett III. Albert udvarában.22 1378 novemberében van egy bejegyzés a bécsi egyetem matrikulájában egy bizonyos Leutoldus Stainrueterrol, azzal a megjegyzéssel, hogy ő „Ausztria hercegi urainak káplánja".2 3 Leopoldról egyéb életrajzi adatok is felbukkannak különböző oklevelekben. Az első említés 1367-ből származik a seitenstetteni (Stájerország) bencés kolostor oklevélgyűjteményéből.2 4 Igaz, Heilig maga is megjegyzi, hogy ez a Leopold Stainreuter nem feltétlenül azonos a krónika vélt szerzőjével. Közelebb állhat a krónikáshoz az a személy, akiről a klosterneuburgi Ágoston-rendi kolostor egyik oklevele tesz említést 1368. november 3-án.25 Leopold itt a kolostor megbízásából követelte a 16 Johann Loserth, in: Historische Zeitschrift 105. (1910) 357-358. 17 Heilig, K. J.: Leopold Stainreuter i. m. 255. 18 Uo. 233. 19 „Mivel a bűn által az ember eltávolodott Istentől [...] Istent, akit elveszítettek, valamennyi teremtményében keresik [...]. így kérdik, miért kereste idegen országokban Platón és más pogány bölcs a legfőbb jót, aki nem más, mint Isten ..."(... do der mensch von got durch der sünden willen wart Verstössen [...] got, den si hetten verloren, in allen creaturen ze suchen [...]. Nu möcht ainer fragen, warumb Plato und ander weiz haiden das öbrist gut, daz ist got, gesucht habent in frömden landen ...) — Österreichische Chronik 1-2. (§ 1.). 20 Heilig, K. J.\ Leopold Stainreuter i. m. 257. 21 Uő. 259.; „A nemes fejedelem illő módon imádta Istent, mikor is napkelte előtt felkelt, áhítatosan imádkozott és még mielőtt dolgához látott volna, misén vett részt, majd ezután szegényt és gazdagot egyformán meghallgatott, és bőségesen ellátta őket [...]. A méltóságos herceg mértéktartó volt minden dologban, az evésben éppúgy, mint az ivásban" (Der edel fürst hat rechtleich got gevorcht, wan er all tag vor sunneschein auf gestanden ist und hat sein gepet gesprochen andechtichleich und hat vor allen Sachen sein messe götleich gehöret und darnach arm und reich verhöret und erberleich aus gerichtet [...]. Der edel fürst ist in allen sachen und auch an seinem ezzen und trinkchen gar messig gewesen) — Österreichische Chronik 220-221. (§ 432.). 22 Heilig, K. J.: Leopold Stainreuter i. m. 260. 23 „cappellanus dominorum ducum Austrie" — idézi: Heilig, K. J.\ Leopold Stainreuter i. m. uo. (4. sz. jegyz.). 24 1367: Daz si dar vmb cze paiderseit mit gutem willen genczlich sind hinder die erbern herren, hern Dietrichen von Losenstain, hern Seyboten von Volkcherstorf, vnd Lewtolden den Stainvurrewter ... — Urkundenbuch des Benedictiner-Stiftes Seitenstetten. Hrsg. von R Isidor Raab. (Fontes rerum Austriacarum [a továbbiakban: FRA] II. Diplomataria 33.). Wien 1870. 250-251. (230. sz.). 25 1 368: Ich Chunrat der Morner, dy zeit Ambmann hern Eberharts von kappein vergich - daz fur mich chom, do ich an dem rechten saz, der Erber der Prüder leopolt Augustiner orden, vnd dy
