Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Szent István okleveleiről VI/1385
8. Bakonybéli oklevél Szent István király 1037-ben a Bakony erdejében lévő Bél helységben alapított Szent Móric-monostort adományokkal (vámjövedelmekkel, halászóhelyekkel, falvakkal, birtokokkal, erdőhasználati joggal) látja el, kiveszi a püspöki joghatóság alól, szabad apátválasztást, kápolnaépítési jogot, tizedszedést biztosít, az apátnak egyházjogi kiváltságokat és főpapi jelvényeket juttat. Az oklevél egy 1330. évi átiratban maradt ránk.11 3 A nagyobbik Szent István-legenda alapján bizonyosan István király által alapított bakonybéli apátság11 4 oklevele kétségtelenül hamis. Ezt már jó száz évvel korábban megállapította Karácsonyi János és nyomában Erdélyi László.11 5 Az oklevél elkészítéséhez felhasználták a ma is ismert pannonhalmi alapítólevelet, a bakonybéli monostor 1086. évi összeírásának bizonyos részleteit, egy 1230-ban kelt pápai bullát, Szent Szórárd-András és Benedek legendáját, valamint a nagyobbik Szent István-legendát. Az 1037. évi dátumot bizonnyal a pozsonyi évkönyvből vették, ahol egy Szent Benedek-monostor felszenteléséről van szó. (Ez valójában Pécsváradra vonatkozik). A hamisítás időpontjául az 1230-1240 közötti időszak határozható meg. Az oklevél hamis mivoltát, az azt bizonyító érvelést, a hamisítás időpontját elfogadta Szentpétery Imre11 6 és Györffy György,11 7 valamint stíluskritikai alapon ifj. Horváth János, a középlatin filológia professzora is.11 8 Püspöki Nagy Péter ez esetben nem számolt az oklevél hitelességével, de a diploma bizonyos vásárvám- és réwám-adományait Szent István-korinak nyilvánította.11 9 9. Ravennai oklevél Szent István király a Vasas Szent Péterrről elnevezett ravennai monostor apátjaihoz és konventjéhez intézett oklevélben elbeszéli, hogy Szent Gellért csanádi püspök tanácsára a ravennai herceggel együtt ő hozta létre az apátságot, a magyar zarándokok és királyi követek ellátására évi 25 márka ezüstöt rendel, amely összeget a monostor tagjai az egyház javítására és ruházkodásra költhetik. Az oklevél csak nyomtatott formában, Hieronymus Rubeus (Girolamo Rossi) 16. századi itáliai történetíró tízkötetes Ravenna-történetéből ismert (1589).120 A 19. század végének kutatása (mint például Karácsonyi János) még hitelesnek vélte az oklevelet,12 1 de ezt követően megalapozott bírálatok érték, és 113 Kritikai kiadását 1. DHA I. 118-119. (26. sz.). Magyar fordítása: http://bakonybei.osb.hu/ tortenelem/alapitolevel.htm (letöltés időpontja: 2008. 12. 07,; Dénesi Tamás). 114 ÁKÍF 291. 115 Karácsonyi J.: Szent-István király i. m. 134-145.; Erdélyi László: A bakonybéli apátság Árpád-kori oklevelei. In: PRT VIII. 219-266. (különösen: 224-233.). 116 RA 9. sz. 117 Györffy György kommentárja: DHA I. 117-118. 118 Horváth János: Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái. Bp. 1954. 79-80. 119 Püspöki Nagy P.: Az Árpád-kori vásártartás i. m. 58-60. 120 Kritikai kiadását 1. DHA I. 123. (28/11. sz.). Magyar fordítása: Luttor Ferenc: Szent István egyházi kapcsolatai Rómával, Montecassinóval, Ravennával, Velencével, Jeruzsálemmel és Bizánccal. In: Emlékkönyv Szent István i. m. I. 426-446. (különösen: 438.; Luttor Ferenc). 121 Karácsonyi J.\ Szent-István király i. m. 16-24.
