Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Szent István okleveleiről VI/1385

tára egyházjogi kiváltságok biztosítása, részleges exemptio (esztergomi érsek alá tartozás) kivívása (13. század eleje), 3) a pécsváradi hospesek apáti jogható­ság alá vonása (13. század vége), 4) a királyi kápolnák feletti iurisdictio meg­szerzése (14. század eleje).10 0 Magam az elmúlt évtizedek kutatása nyomán tagadhatatlannak látom egy államalapítás-kori pécsváradi oklevél létezését, a Györffy György és nyomában Kristó Gyula által felhozott bizonyítékok mindenképpen erre látszanak utalni. Tehát módosítandó a Szentpétery Imre által kialakított elképzelés, miszerint nem volt István király korában a vashegyi monostornak német mintájú alapító­levele. Ennek a pannonhalmi és pécsi oklevelektől különböző formuláit (az inti­tulatio bizonyos kifejezései, a monostor védőszentjeinek megjelölése) tovább kelle­ne nyomozni a császári oklevéladásban, és így esetleg azoknak az oklevélíró nótári­usoknak a köre is behatárolhatóvá válna, akiknél ezek az oklevélrészek előfordul­tak. Talán valamelyikük vagy valamelyikük tanítványa fogalmazhatta az eredeti oklevelet. Nem értek viszont egyet azokkal a törekvésekkel, amelyek a nyilvánva­lóan hibás oklevélbeli dátum-meghatározásra és As(e)rik-Anasztáz személyére ko­molyan építenek a monostor alapításával, a pécsváradi diploma keletkezésével kapcsolatban. A főpap 1015-ben bizonyosan nem volt kalocsai érsek, és korábban sem lehetett az egyébként is ekkor létrehozott monostor vezetője.10 1 Személye minden bizonnyal a Hartvik-legenda lapjairól keveredett valamelyik interpolációs fázis folyamán a Pécsvárad alapításával kapcsolatos oklevélbe. A fentebb tárgyalt öt diplománál bizonyítható a Szent István-kori eredet, illetve minta. A következő öt oklevél már egyértelműen hamisnak minősül, oly­kor egyenesen az újkorból származónak, és esetükben — a mérvadó kutatás megállapításai szerint — nem számolhatunk 11. század eleji előképekkel. Meg­jegyzendő: hamis mivoltuk korai megállapítása és elfogadása jóvoltából kutatá­sukban sem történtek olyan jelentős események az elmúlt évtizedekben, mint a korábban bemutatott diplomák esetében. 6. 1019. évi zalavári oklevél Szent István király 1019-ben a zalai szigeten alapított Szent Adorján-mo­nostor apátjának, Péternek felhatalmazást ad a neki adott két kápolnán kívül újabb kápolnák építésére, felhatalmazza püspöki jelvények viselésére, felsorolja az egyháznak jutatott tizedadó helységeket, vámhelyeket, halastavakat és egyéb jövedelmeket. Az oklevél 14. század végi átiratban maradt korunkra.10 2 A pozsonyi évkönyv alapján hitelesnek fogadható el, hogy 1019-ben Zala­várott bencés monostort alapított az államalapító uralkodó,10 3 de a fenti oklevél 100 Kiss Gergely. Jogbiztosítási törekvések a pécsváradi bencés monostorban a 12-13. század­ban. (Adalékok a magyarországi exemptio történetéhez). Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae. Series Historica 51. (1999) = Történeti tanulmányok 7. (1999) 33-49. L. még Uő: Jogbiztosítás a pécsváradi bencés monostorban a 12-13. században. Sic Itur Ad Astra 11. (1999: 2-4. sz.) 237-262. 101 Az első magyarországi érsekek kérdésére 1. több tanulmányomat: Thoroczkay Gábor: írá­sok az Árpád-korról. (Történeti és historiográfiai tanulmányok). (TDI-könyvek 9.) Bp. 2009. 9-65. 102 Kritikai kiadását 1. DHA I. 91-92. (14. sz.). Modern magyar fordítása nincsen. 103 ÁKÍF 355.

Next

/
Oldalképek
Tartalom