Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Szent István okleveleiről VI/1385

furti zsinat vonatkozó iratát, valamint 1009-ig számos, a bambergi püspökség­nek szóló oklevelet is.7 0 Lehetséges-e, hogy a bambergi püspök-kancellár 1009 folyamán Szent Ist­ván országába látogatott? Konkrét adatunk nincs erről, de érdemes emlékezet­be idézni, hogy As(e)rik-Anasztáz esztergomi érsek 1007-ben részt vett a bam­bergi püspökség alapításába beleegyező frankfurti zsinaton, majd 1012-ben ol­tárt szentelt a frissen felavatott bambergi székesegyházban.7 1 Tehát a magyar egyház fejének bizonyosan voltak kapcsolatai a II. Henrik alapította püspök­séggel. Nem elképzelhetetlen, hogy 1009-ben — amikor nagyarányú egyház­szervezés zajlott Magyarországon — egy vagy több német püspök látogatást tett István királynál és a magyar főpapoknál.72 Ha Györffy Györgynek és Wolf­gang Huschnernek igaza van, akkor közöttük lehetett vagy éppenséggel egye­dül érkezhetett Eberhard bambergi püspök, Egilbert kancellár idejének egyik sokat foglalkoztatott oklevélírója, aki itt segédkezet nyújtott a pécsi oklevél (és esetleg más oklevelek) kiállításához. Természetesen ezt a hipotézisek láncolatá­ra épülő gondolatmenetemet későbbi kutatásoknak kell alátámasztaniuk vagy elvetniük. 4. Veszprémi oklevél Szent István király 1009-ben, Sólynál, a Szent István első vértanú-kápol­nánál kelt diplomájában a veszprémi Szent Mihály-püspökség és annak főpász­tora, István püspök alá rendeli Veszprém, Fehérvár, Kolon és Visegrád várme­gyéket a bennük található templomokkal és kápolnákkal, valamint falvakat ad adományul a püspökségnek a felsorolt megyékben. Az oklevelet átírásokból is­merjük: IV Béla király (1235-1270) 1257. évi — 1263 után hamisított — okleve­lébe foglaltan, illetve a tihanyi konvent 1295 körüli transsumptumában. Megál­lapították, hogy a két átírás egy közös forrásra megy vissza, amely viszont nem azonosítható az eredeti oklevéllel. Az eredeti diploma 1342-ben valószínűleg új­ból előkerült és a veszprémi egyház birtokába jutott, napjainkra azonban már véglegesen elveszett.73 A többségi vélemény szerint a diploma inkább adomány­levélnek, semmint alapítólevélnek minősíthető, amely az egyházmegye határait vármegyék, és nem természeti határok szerint adja meg, mint tette azt a pécsi oklevél. 70 Huschner, W.: Transalpine Kommunikation i. m. 795-836. 71 DHA I. 42-43. (6. sz.); ÁKÍF 106. 72 Esetleg Egilbert freisingi püspök is ekkor szerezhetett barátokat Magyarországon, ha ily módon értelmezzük az Azecho-levelet. 73 Kritikai kiadását 1. DHA I. 52-53. (8. sz.). Ennek korábbi változatát 1. Györffy György. Diplo­mata Hungarica antiquissima (1000-1196). Történelmi Szemle 3. (1960) 525-535. (különösen: 534-535.). A IV Béla-féle átíró oklevéllel együtt történő kiadása, amely tartalmazza az átíró oklevél fény­képét is: IV Béla király Pál veszprémi püspök kérésére megerősíti I. (Szent) István király veszprémi püspökségnek adott birtokokról szóló 1009. évi oklevelét (1257. november 20.). Szöveg, átírás és for­dítás: Érszegi Géza. Levéltári Szemle 59. (2009: 1. sz.) melléklet. Magyar fordításait 1. Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém i. m. 46-47. (Gutheil Jenő); ÁKÍF 95-98. (Piti Ferenc); IV Béla király Pál veszprémi püspök i. m. (Érszegi Géza).

Next

/
Oldalképek
Tartalom