Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Szent István okleveleiről VI/1385
furti zsinat vonatkozó iratát, valamint 1009-ig számos, a bambergi püspökségnek szóló oklevelet is.7 0 Lehetséges-e, hogy a bambergi püspök-kancellár 1009 folyamán Szent István országába látogatott? Konkrét adatunk nincs erről, de érdemes emlékezetbe idézni, hogy As(e)rik-Anasztáz esztergomi érsek 1007-ben részt vett a bambergi püspökség alapításába beleegyező frankfurti zsinaton, majd 1012-ben oltárt szentelt a frissen felavatott bambergi székesegyházban.7 1 Tehát a magyar egyház fejének bizonyosan voltak kapcsolatai a II. Henrik alapította püspökséggel. Nem elképzelhetetlen, hogy 1009-ben — amikor nagyarányú egyházszervezés zajlott Magyarországon — egy vagy több német püspök látogatást tett István királynál és a magyar főpapoknál.72 Ha Györffy Györgynek és Wolfgang Huschnernek igaza van, akkor közöttük lehetett vagy éppenséggel egyedül érkezhetett Eberhard bambergi püspök, Egilbert kancellár idejének egyik sokat foglalkoztatott oklevélírója, aki itt segédkezet nyújtott a pécsi oklevél (és esetleg más oklevelek) kiállításához. Természetesen ezt a hipotézisek láncolatára épülő gondolatmenetemet későbbi kutatásoknak kell alátámasztaniuk vagy elvetniük. 4. Veszprémi oklevél Szent István király 1009-ben, Sólynál, a Szent István első vértanú-kápolnánál kelt diplomájában a veszprémi Szent Mihály-püspökség és annak főpásztora, István püspök alá rendeli Veszprém, Fehérvár, Kolon és Visegrád vármegyéket a bennük található templomokkal és kápolnákkal, valamint falvakat ad adományul a püspökségnek a felsorolt megyékben. Az oklevelet átírásokból ismerjük: IV Béla király (1235-1270) 1257. évi — 1263 után hamisított — oklevelébe foglaltan, illetve a tihanyi konvent 1295 körüli transsumptumában. Megállapították, hogy a két átírás egy közös forrásra megy vissza, amely viszont nem azonosítható az eredeti oklevéllel. Az eredeti diploma 1342-ben valószínűleg újból előkerült és a veszprémi egyház birtokába jutott, napjainkra azonban már véglegesen elveszett.73 A többségi vélemény szerint a diploma inkább adománylevélnek, semmint alapítólevélnek minősíthető, amely az egyházmegye határait vármegyék, és nem természeti határok szerint adja meg, mint tette azt a pécsi oklevél. 70 Huschner, W.: Transalpine Kommunikation i. m. 795-836. 71 DHA I. 42-43. (6. sz.); ÁKÍF 106. 72 Esetleg Egilbert freisingi püspök is ekkor szerezhetett barátokat Magyarországon, ha ily módon értelmezzük az Azecho-levelet. 73 Kritikai kiadását 1. DHA I. 52-53. (8. sz.). Ennek korábbi változatát 1. Györffy György. Diplomata Hungarica antiquissima (1000-1196). Történelmi Szemle 3. (1960) 525-535. (különösen: 534-535.). A IV Béla-féle átíró oklevéllel együtt történő kiadása, amely tartalmazza az átíró oklevél fényképét is: IV Béla király Pál veszprémi püspök kérésére megerősíti I. (Szent) István király veszprémi püspökségnek adott birtokokról szóló 1009. évi oklevelét (1257. november 20.). Szöveg, átírás és fordítás: Érszegi Géza. Levéltári Szemle 59. (2009: 1. sz.) melléklet. Magyar fordításait 1. Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém i. m. 46-47. (Gutheil Jenő); ÁKÍF 95-98. (Piti Ferenc); IV Béla király Pál veszprémi püspök i. m. (Érszegi Géza).
