Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Maczák Márton: New York világvárossá válásának gazdasági és társadalmi háttere 1865-től az első világháborúig I/117

százaléka.89 Az olasz nők lassabban léptek be ebbe a körbe, mert az előzőekben bemutatottak szerint nem maradtak elég hosszú ideig ahhoz az iskolában, hogy megtanulják a szükséges képességeket, illetve azért is, mert a munkahelyük hagyományosan az otthonukhoz kötődött. „Dél-Olaszországban és Szicíliában rojtokat és katonai uniformisokat varrtak a konyhaasztal körül vagy mezőgaz­dasági munkát végeztek".9 0 Ha az otthonukon kívül helyezkedtek el New Yorkban, akkor legvalószí­nűbben a konfekcióiparban vagy ahhoz kapcsolódó szakmákban, noha 1920-ra már a férjezett olasz asszonyoknak kevesebb oka volt munkát keresni, mert a férjek számottevően több pénzt vittek haza. A férfiak boltosok és képzett vagy félig képzett munkások lettek, sőt a segédmunkások között is megerősítették a helyzetüket, mivel jórészt ők építették ki New York metrórendszerét, és más je­lentős építkezésekben is nagy számban vettek részt. Ez a jelenség még inkább igaz volt a zsidó munkaerőre, akik szintén megerősítették helyzetüket az egyes szak­mákban és boltosként is. Stephen Steinberg kimutatta, hogy a zsidók utóbbi fog­lalkozást nemcsak azért választották, hogy több pénzt keressenek, hanem mert így kikerülhették az antiszemitizmust is. Egy független üzletember ugyanis bár­milyen kis mértékű forgalmat is bonyolított, akkor is a maga ura volt.91 Az olasz és a zsidó gazdasági előretörés egyik legszerencsésebb hozadéka az volt, hogy az olaszok Kelet-Harlembe, a zsidók pedig Yorkvillebe, Kelet- és Nyugat-Harlembe, Alsó-Bronxba, majd a Williamsburg- és a Manhattan-hidak elkészülte után az East River folyón keresztül Williamsburgbe és a broolyni Brownsvillebe költöztek. Az új etnikai csoportok érkezése hatással volt a város politikai életére is. Bár­hol is telepedtek le, és bárhova is települtek át, az újonnan érkezők a Tammany Hall céltáblájává váltak. A Városháza azonban 1871-ben nagy csapást szenvedett, amikor nyilvánosságra kerültek egyes korrupt üzelmei. „Boss" Tweed bebörtönzé­se pedig arra késztette utódjait, — John Kelly, Richard Croker és Charles Murphy — hogy a megváltozott feltételek között kompromisszumokkal találják meg a rendszer fenntarthatóságát. Az egyik változás etnikai volt: az olaszok és zsidók je­lenléte erősödött, amíg a szervezet korábbi támogatói, az írek egyre nagyobb szám­ban költöztek ki Manhattanbői.92 Még jelentősebb problémát jelentett a Tammanynak a Republikánus Párt megerősödése New Yorkban, amely 1902-ben elérte, hogy az egyik vezető refor­mert, Seth Lowt válasszák polgármesterré. A merev Low azonban rövidesen el­idegenítette a munkásosztály szavazóit, a semleges bevándorlókat és a szüle­tett amerikaiakat is. így a Tammany a következő választáson visszavette a pol­gármesteri széket, noha az új városvezetők tanultak a leckéből. A következő polgármesterek a Tammany segítségével jutottak hatalomra, de a szervezet be-89 Kathy Peiss: Cheap Amusements. Philadelphia 1986. 141.; Sharon Strom: Beyond the Type­writer. Urbana 1992. 273-275. 90 Ressner, T. - Caroli, B.: „New Immigrant Women" i. m. 20. 91 Ressner, T.: Golden Door i. m. 113; Stephen Steinberg: Myths i. m. 78., 80.; Berrol, S.: „Education and Mobility" i. m. 264. 92 Lankevich, G. . Brief History i. m. 198-203.

Next

/
Oldalképek
Tartalom