Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Szent István okleveleiről VI/1385

tózkodott hazánkban. így más alkalommal jóval egyszerűbb szerkezetű, fogalmazású, írásképű diploma kiállítására nyílhatott csak mód. Esetleg ilyen lehetett a feltételezett egyes szám első személyú, a somogyi tizedadományozást novellaszerűen elmesélő pannonhalmi oklevél is. i-iiiunc A bal oldali képen látható a 998. évi Monte Cassino-i oklevél kettős szimbolikus invocatiója (Huschner, W.: Transa1 jine Kommunikation i. m. III. 57. kép.), a jobb oldali képen pedig a ma isnurt pannonhalmi oklevél kettős szimbolikus invocatiója (Szentpétery I.: Szent István i. m. képmelléklet). 3. Pécsi oklevél István, Magyarország királya 1009. augusztus 23-án, a 7. indictióban, uralkodásának 9. évében, Győr várában Azo pápai követ és számos más egyházi és világi előkelő jelenlétében elrendeli a pécsi püspökség megalapítását, Bonipertet nevezve ki püspökké; kiváltságokat biztosít az űj egyházmegyének; leírja határait helységek és folyók, patakok és a szerémi Kőárok segítségével; az eredeti oklevelet a király meg is pecsételte. Az oklevél szövegét és tartalmát átírásokból és említésekből ismerjük. Ma ismert textusa II. András király (1205-1235) hamis oklevelébe illesztve maradt ránk, amely a pécsi diplomán kívül tartalmazza többek között Radó nádor 1057 körüli betoldásokkal terhelt oklevelét, Szent László király (1077-1095) 1090 körüli interpolált oklevelét és III. Béla király (1172-1196) 1190 táján keletkezett diplomáját. Ezt a királyi oklevelet 1350-ben a pécsváradi konvent, majd 1404-ben a somogyvári konvent írta át. Ez utóbbi diploma maradt korunkra.58

Eddig nem bizonyított feltételezés szerint István királynak ezt a határkijelölő 58

Kritikai kiadását 1. DHA I. 58. (9/1. sz.). Magyar fordításait 1. Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve I. Szerk. K. Balogh János. Szekszárd 1978. 23. (Érszegi Géza); AKIF 92-94. (Piti Ferenc).