Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Szent István okleveleiről VI/1385

KÖZLEMÉNYEK Thoroczkay Gábor SZENT ISTVÁN OKLEVELEIRŐL* Jelen tanulmány megírását elsősorban egyetemi oktatói feladataim miatt határoztam el. Közel másfél évtizede tanítok Árpád-kori forrásismeretet a bu­dapesti tudományegyetemen, ahol a törvények mellett az oklevelekkel is foglal­kozom. Ali. század közepétől a 12. század végéig terjedő időszakot két mesteri tanulmány alapján kiválóan be lehet mutatni,1 de Szent István király korának (1000-1038) diplomatikai gyakorlatához, az államalapító nevéhez kapcsolt tíz teljes oklevélszöveghez összefoglaló jelleggel csak Szentpétery Imre 1938-ban megjelent, sok kérdésben már meghaladott, nagyszabású dolgozatát lehet fel­használni,2 a Györffy György és munkatársai által kiadott, 1992-ben megjelent Diplomata Hungáriáé Antiquissima I. kötetében olvasható latin nyelvű kom­mentáranyag pedig az egyetemi hallgatók latin nyelvismeretének hiánya miatt nem alkalmazható a felsőfokú oktatásban. Kétség nem fér hozzá, hogy egy ilyen tematikájú cikk elkészítésére a legméltóbb személy a már majdnem tíz éve elhunyt Györffy György akadémikus, az akadémiai Történettudományi In­tézet egykori vezető kutatója lett volna, de ő sajnos pályafutása záró szakaszá­ban már nem vállalkozott egy összefoglaló oklevéltani tanulmány megírására. Az általa és más szakemberek által kiadott oklevélgyűjtemény lassan két évti­zede jelent meg, és azóta magyarországi és külföldi kutatók is foglalkoztak az államalapítás-kori oklevelekkel, így az ő eredményeiket is be kell építeni a té­mával foglalkozó, összefoglaló igényű dolgozatba. Célom tehát a következő: az egyes oklevelekre vonatkozó fontosabb információk összefoglalása után mind­egyiknél historiográfiai áttekintést adni az 1938 óta (olykor az e dátum előtt) megfogalmazott állásfoglalásokról, illetve összegezni-továbbgondolni a vonat­kozó újabb kutatásokat. * A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. 1 Kumomvitz L. Bernát: A középkon magyar „magánjogi" írásbeliség első korszaka (XI-XII. század). Századok 97. (1963) 1-31.; Kubinyi András-. Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a XII. században. In: Uő: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. (METEM-könyvek 22.) Bp. 1999. 7-67. (Első megjelenése: Levéltári Közlemények 46. [1975] 59-121.). Egy újabb, az egész Árpád-korra kiválóan használható, nagyívű áttekintést 1. Solymosi László: Az írásbeliség fejlődése az Árpád-korban. In: Uő: írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. (Diplomati­kai és pecséttani tanulmányok). Bp. 2006. 193-215. 2 Szentpétery Imre: Szent István király oklevelei. In: Emlékkönyv Szent István király halálá­nak kilencszázadik évfordulóján I—III. Szerk. Serédi Jusztinián. Bp. 1938. II. 133-202.

Next

/
Oldalképek
Tartalom