Századok – 2009
TANULMÁNYOK - E. Kovács Péter: Zsigmond császár megkoronázása Rómában VI/1323
ság 2 ezer dukátot szánt erre a célra. A kancellár mellett még két embert említenek név nélkül, akik sokat tettek a béke érdekében. Schliknek ezer dukátot szántak, míg a fentmaradó összeget a másik két közbenjáró királyi tanácsos kapta.15 3 Azt gondolom, hogy Tallóci Matkóra és Hédervári Lőrincre utalhattak, akik szintén sokat segíthettek Velencének, hiszen egy másik oklevélből kiderül, hogy a két magyar báró jóval később 300 aranyat kapott a várostól.15 4 Sokatmondó a levélnek az a részlete is, amiben arról írnak a követnek, hogy a pápa által kért további 10 ezer dukátot nem tudják kifizetni, és azt is megtudjuk, hogy nemrég 40 ezer dukátban egyeztek meg, amit a pápa kap a békekötést elősegítendő.15 5 Természetesen Rómában más ügyekkel is foglalkozott a császári adminisztráció. Ezeket megpróbáltam táblázatba foglalni.15 6 A Romzug alatt a kancelláriában kiadott iratokat regisztrumkötetekbe vezethették. Kiváló bizonyíték erre az az oklevél, amelyben Andrea és Leonardo de Mapheist Zsigmond felmenti minden adófizetési kötelezettség alól.157 Az eredeti szövegben azt is olvashatjuk, hogy erről már Piacenzában kaptak oklevelet, és Rómában az ötödik registrumkötetből másolták ki ez alkalommal az iratot.15 8 Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy a birodalomi ügyek mellett a jeles alkalom, azaz a császárkoronázás, erősen rányomta a bélyegét az oklevélkiadásra. A lovaggáavatások, a címer- és nemességadományok, a régi kiváltságok megerősítése, egyéb adományok, a kinevezések, a törvényesítések stb. döntő részben a koronázáshoz köthetők, hiszen mindenki tudhatta: Zsigmond a jeles nap alkalmával a szokottnál is bőkezűbb lesz. (Természetesen, ha a császár megjelent valahol, akkor is szépszámmal járultak elé a kérelmezők, nem kellett ahhoz koronázás, elég volt a személyes jelenlét.) Minden bizonnyal tovább növelték a kancellária feladatát azok a bejövő levelek is, amelyekre nem Rómában, hanem máshol válaszoltak. BIRODALMI ÜGYEK 1433. máj. 23. Zsigmond saját és a pápa követei útján küldi meg helytartójának, Vilmos bajor hercegnek a pápával kötött egyezségének átiratát; kéri, hogy ezt juttassa el a zsinat elé és közvetítsen a zsinat felé.15 9 153 14 3 3. jún. 5.: DRTA X. 489. sz. (a velencei szenátus oklevele). 154 1433. okt. 7.: „Quia considerato quantum isti magister comes Mathicus et dominus Laurentius sunt apud personam serenissimi domini imperatoris grati et accepti et utile in rebus, que occurrere posserit honorare ipsos — Archivio di Stato di Venezia. Senato. Deliberazioni Misti. Reg. 59. (Bobina 264.) 10r. 155 143 3. jún. 5.: DRTA X. 489. sz. (a velencei szenátus oklevele). 156 Néhány ügyről a szupplikációk között is tudomást szerezhetünk, de mivel ezeket nem a császári kancelláriában oldották meg, ezeket nem vettem be a táblázatba. A DRTA X. kötetéből is beemeltem azokat az ügyeket, amelyek a kancelláriában készültek, de valami ok miatt nem kerültek be a Reichsregisterbe. 157 RI XI. 2. 9526. sz. 158 1433. jún. 27, Róma: nec habetur de verbo ad verbum in registro quinto circa litteras datas in Placentia — RR. K. 2r. 159 RI XI. 2. 9425. sz.