Századok – 2009
TANULMÁNYOK - E. Kovács Péter: Zsigmond császár megkoronázása Rómában VI/1323
legjelentősebb korabeli itáliai historikus könyvére utalnom. Bartolomeo Platina és a már említett Poggio Bracciolino sem hagyta ki az 1433. május 31-i római nap rövid leírását munkájából.8 5 A koronázás napján a szokás szerint a császár oklevelet adott ki: Lucidus de Comité kardinális és a Szent Péter székesegyház kanonokjainak és káptalanjának a kérésére megújította, jóváhagyta és megerősítette azokat a kiváltságait, amelyeket I. Frigyes, II. Frigyes, VI. Henrik császároktól kaptak, továbbá valamennyi egyéb privilégiumaikat, szabadságukat, adományaikat stb. Mit érezhetett Zsigmond a szertartás után? Talán apjára, IV Károlyra gondolt, és arra, hogy 23 év után mégis sikerült a római koronázás, de sokat nem nosztalgiázott. Fontosnak tartotta, hogy a Német-római Birodalomban minél hamarabb elterjedjen a hír, és ezért már június 2-án levelet küldött Johann von Chur püspöknek, a bázeli zsinat követéhez a hírrel.86 De értesítette Ulrich Von Rosenberg cseh bárót (jún- 3.),8 7 a baseli zsinatot (jún. 4.),8 8 és a cseh- és morva rendeket egyaránt (jún. 6.).8 9 Siena (jún. 15.) és Perugia (jún. 17.) is Zsigmondtól értesült a jeles eseményről.90 Természetesen más úton is terjedt a hír. Csak néhány példa: a német lovagrend nagymesterét (Paul von Rusdorf) Johann Nikiosdorf prokurátor tudósította (jún. 24.)91 Ulm városába június 27-én érkezett a hír.92 Érdemes két város példáján mindezt részletesen is bemutatni. Az egyik Nürnberg, hiszen a város fontos szerepet kapott azzal, hogy a koronázási ékszereket ott őrizték, a másik pedig Basel, ahol éppen egy zsinat ülésezett. Nürnbergben június 24-e körül értesültek a koronázásról, érdekes módon helyi kereskedők Velencéből kapták a hírt.9 3 Másnap a város már írt is Frigyes brandenburgi őrgrófnak, tudatván őt is a római eseményekről.9 4 Zsigmond levele június 28-én érkezett meg a városba, és követve a négy nappal korábbi metódust, azonnal továbbították a hírt Frigyes brandenburgi őrgrófnak, de Eger városával, az éppen Prágában tartózkodó két nürnbergi követtel (Sigmund Stromer és Gabriel Tetzel), valamint a választófejedelmekkel is megosztották a levél tartalmát.95 Bázel 1433. június 25-én értesült a koronázásról. Másnap a zsi-85 Platynae Historici: über de Vita Christi ac omnium pontificum (AA. 1-1474). A cura di Giacinto Gaida. Città di Castello 1913. (Rerum Italicarum Scriptores III/l.) 315.; História Florentina 297-299. 86 1433. jún. 2.: Deutsche Reichstagsakten unter Kaiser Sigmund XI. 1433-1435. Herausgegeben Gustav Beckmann. Gotha 1898. (a továbbiakban: DRTA XI.) 1 sz. A püspök neve Johannes Naso volt, mivel azonban a szakirodalomban Johann von Churként említik, én is ezt a formát használom. 87 Regesta Imperii XI. Die Urkunden Kaiser Sigmund (1410-1437) II. 1424-1437. Verzeichnet von Wilhelm Altmann. Innsbruck 1900. (a továbbiakban: RI XI. 2.) 9473. 88 DRTA XI. 2. sz. 89 RI XI. 2. 9481. sz. 90 DRTA X. 739.; RI XI. 2. 9494. sz. 91 DRTA X. 507. sz. 92 DRTA X. 738. 93 Die Chroniken der deutschen Städte vom 14 bis in's 16 Jahrhundert. Die Chroniken der fränkischen Städte. Nürnberg. Erster Band. II. Chronik aus Kaiser Sigmund's zeit bis 1434 mit fortsetzung bis 1441. Herausgegeben Thomas von Kern. Leipzig 1862. (a továbbiakban: Die Chroniken I.) 447-449. 94 DRTA X. 506. sz. 95 Die Chroniken 447-449.; DRTA X. 843. (a levelet Fritz Straeussel hozta Rómából, aki a városi küldöttség tagja lehetett).
