Századok – 2009

TANULMÁNYOK - E. Kovács Péter: Zsigmond császár megkoronázása Rómában VI/1323

pápa a császár fejére fehér damasztból készített mitrát tett, erre került a szép és gazdag (bella e richa) korona, amiről levélírónk úgy tudja, hogy IV Károlyé volt. IV Jenő ezután egy hatalmas és szép (grande e bella) kardot adott át, mia­latt a szertartáshoz tartozó orációt mondott, majd Zsigmond megkapta a csá­szári lándzsát és az aranyalmát is, amin egy kereszt volt. Utána mindketten visszatértek a helyükre és a mise folytatódott. A Credo elhangzásakor, a kápol­nán kívülről, ahol jelentős számú klerikus volt, elkezdték a litániát énekelni. A szent áldozáskor IV Jenő az ostyát négyfelé törte. Az első darabot a kehelybe tette, a másodikat magának, a harmadikat a császárnak, míg az utolsót Conti kardinálisnak adta. Zsigmond ezután levette a papi ruhát és felvette a brokát­ból és bársonyból (brochardi de grana veluti) készült császári öltözetet. A mise végén Zsigmond kivonult a Szent Péter bazilikából, a kapunál egy kardinális egy fáklyát {canna) adott a császár kezébe, amelynek egy kevés kóc (stoppa) volt a csúcsán, ami azonnal elaludt.75 Ekkor IV Jenő ezt mondta a császárnak: Filii ne insuperbieris, quia sic transit gloria mundi. Ezután a Szent Péter szé­kesegyház lépcsőjének alján mindketten lóra szálltak. A pápa a konstantinápo­lyi császár követe előtt vonult, jobbra az aragón király követe. Jó nyíllövésnyi távolságból követték IV Jenőt. Amikor arra a helyre értek, amiben megegyez­tek, cseréltek, és a Velence és a szavojai herceg követeit állította a pápa a helyükre. Aztán a biboniai herceg és Firenze képviselői vették át a két helyet, őket végezetül a sienai követekkel cserélték le. így értek a Castel San Angelo terére, ahol a pápa megáldott a pápát és visszatért szálláshelyére.76 Érdekes forrás Poggio Braccolini levelezése is. Sajnos, míg Zsigmond trium­phusáról remek beszámolót adott, és mindenki azt várná tőle, hogy hasonlót ír a koronázásról is, ez utóbbiról alig tett említést, annak ellenére, hogy a Firenze történetét taglaló munkájában azt állítja, hogy két koronázást látott: Zsigmon­dét'és III. Frigyesét.77 A magyarázatot sajnos nem tudjuk, de annyi bizonyos, hogy az egész császárrá koronázást elhibázott lépésnek tartotta, elsősorban nem politikai vagy személyes kifogásai voltak, inkább történeti és filológiai szempontok miatt ellenezte azt. Beszámolója szerint Zsigmond a Porta Ar­gentea előtt tette le az esküt a pápának. Ezután bevonult a Szent Péter bazili­kába és a főoltár mögött, a jobb oldalon az Ostiensis episcopus kardinális (Anto­nius Corarius) kente fel a császárt. A főoltárnál a pápa csókkal fogadta Zsig­mondot, majd először fehér mitrát tett a császár fejére, úgy, hogy annak cornuái a jobb és bal halántékot takarták. Ezután került a fejére az aranykorona. Erről más helyen azt írta, hogy a fejéket gyöngyök és drágakövek díszítették.7 8 Ez­után megkapta az aranyalmát, a lándzsát és a csupasz kardot is, így a császár, mint Krisztus katonája, szükség esetén megvédi az egyházat és a keresztény hi­tet. A mise végeztével IV Jenő levette a miseruháját és pluviálét vett. Mindket-75 A „canna" szó nem keverendő össze a mai olasz szlengben, a 'joint' értelemben használatos kifejezéssel. Habár ... 76 Giovanni di Mastro Pedrino 402-403. — A „bibioniai herceg" kifejezésről fogalmam sincs, hogy mit jelenthet. 77 Duo autem quos ipsi coronaros vidimus, Sigismundus ac Fridericus — Poggii História Florenti­na. A cura di Johannes Baptista Recanato.Venezia 1715. (a továbbiakban: História Florentina) 298. 78 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom