Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Maczák Márton: New York világvárossá válásának gazdasági és társadalmi háttere 1865-től az első világháborúig I/117
Egy választott városi tanács és egy erős polgármester tette teljessé a vázat, amelyet bár először 1901-ben és utána is több alkalommal módosítottak, az eredeti struktúra nagy része a mai napig változatlan maradt.4 1 New York gazdasági és területi növekedése egyszerre volt oka és következménye egy még nagyobb arányú változásnak, a népesség emelkedő számának. 1900-ra a világ nagyvárosai közül csupán London előzte meg New Yorkot a lakossága számában. A növekedés a polgárháború után folyamatos volt, a bevándorlásban azonban nagyobb hullámok követték egymást. 1870-ben az akkori New York területén (vagyis Manhattan szigetén) 942.292 ember élt. A következő 20 évben a népesség 31.5 százalékkal nőtt. Az ezt követő évtizedben újabb 37 százalékkal. Ezzel 1900-ban nagy New Yorkban 3.437.202, 1915-ben 5.047.221 ember élt.4 2 A lakosság 97 százaléka fehér bőrű volt. A fejlődés nem állt meg. Az 1920-as népszámlálás szerint 5.620.048 férfi, nő és gyermek élt az egyesített városban.4 3 Az egész 19. századra igaz, hogy a bevándorlás a gazdasági és területi terjeszkedésnek egyaránt fő oka volt. A kormányzati statisztikák szerint 21.130.475 férfi, nő és gyermek, érkezett az Egyesült Államokba külföldi országokból 1884 és 1919 között. A bevándorlók közül hozzávetőleg 16 millióan New Yorkban értek partot. Az 1890-es években egy komoly recenzió 44 százalékos visszaesést eredményezett, de a századfordulón ismét magasba szöktek a számok. 1907 számított a rekordévnek, ekkor hozzávetőleg 1.3 millió ember érkezett New Yorkba. Az 1920-as népszámlálási adatok szerint a város lakosságának 17 százaléka született külföldön, vagy legalább az egyik szülője külföldi születésű volt.4 4 A legnépesebbnek 1920-ig mindig Manhattan számított, a következő a sorban Brooklyn volt. A többi városrészben jóval kevesebben éltek. A bevándorlásra az első világháború kedvezőtlenül hatott, de 1920-ban így is New Yorknak volt továbbra is a legszínesebb a népességi eloszlása. Valójában már 1880-tól egyértelmű volt, hogy több generációt figyelembe véve New York lakosságának 76-78 százaléka külföldi eredetű.45 Az 1870 után érkező bevándorlók egy része továbbra is a brit szigetekről jött: a 228.824 ír volt köztük a legnépesebb csoport. Az érkezők hadát 49.000 angolul beszélő kanadai, 1597 ausztrál és majdnem 4000 újfundlandi színesítette. Franciául beszélő kanadaiak is éltek New Yorkban, de a bevándorlók nagyobb hányadát ekkor már nem az angolszász és nyugat-európai eredetűek, hanem az Oroszországból, Lengyelországból és az Osztrák-Magyar Monarchiából érkező zsidók tették ki. Továbbá az olaszok, valamint kisebb részben a németek és a szlávok Közép-Európa különböző vidékeiről. Az olaszok és zsidók a külföldi 41 Hammack, D.: Power i. m. 133. 42 Ira Rosenwaike: Population History of New York City. Syracuse 1972. 72, 133. 43 A tízévenkénti cenzusok adatai megtalálhatóak továbbá: George Lankevich: New York City -A short history. New York 2002. 263. 44 Rosenwaike, I.: Population i. m. 95.; U.S. Bureau of the Census, Fourteenth Census of the United States, 1920 (Washington D.C. 1920), II, 98. 45 U.S. Department of Labor: Reports of the Commissioner General of Immigration, Appendix G, Arrival of Immigrants at the Principal Ports of the United States, 1884-1919; Rosenwaike, I.: Population i. m. 133.
