Századok – 2009
KISEBB CIKKEK - Tóth Ferenc: Államrezon és nemzeti géniusz. Franz Moritz von Lacy Magyarországról szóló kéziratos esszéje (1770-1772) V/1239
bor hírnevéről és a hadsereg számára nélkülözhetetlen lóállományról. Végezetül megállapítja, hogy a bajok okai a rossz törvényekből és az archaikus alkotmányból erednek, amelyeket a reformer gondolatmenete szerint megváltoztatva a bőség és gazdasági fellendülés korszaka jöhet el Magyarországon... A francia szöveg nyelvezete olyan szerzőre vall, aki a francia nyelvet kiválóan beszélte, ám nem ismerte a korabeli helyesírás minden finomságát. Alapvetően egy jól érthető, de következetlen helyesírású, tisztázatlan szöveget hagyott maga után szerzője, aki mindenképpen kora széleskörű műveltségű személye volt. A szöveg írója jól ismerte a klasszikus és modern irodalmat, történelmet és filozófiát. Noha csak néhány hivatkozást lehet pontosan azonosítani, a munkát alapos olvasmányok és tanulmányok előzték meg. A szerző nagyívű gondolatai és széles látóköre mindenképpen egy magas rangú államférfi keze nyomára utalnak. Lacy szerzősége mellett szólnak még a politikai gondolatok, a dinasztiához való feltétlen hűség és a katonai ügyekben való igen alapos jártasság. II. Józseffel folytatott levelezésében (1766-1775) több olyan téma is felbukkan, amelyeket a mellékelt esszé is részletesebben tárgyal: például a magyarországi katonai ügyek, az ezredek helyzete, az erődítmények vizsgálata, a határvédelem reformja, 1768. évi határőrvidéki és 1770. évi magyarországi útja, egy új, Magyarországravonatkozó térkép1 3 elkészítése, a magyar történelem tanulmányozása stb. Egyéb francia nyelvű kézirataival összevetve a stílus és a helyesírás hasonlóságai is megerősítik Lacy szerzőségét. A szövegkiadás során az eredeti — következetlen — helyesírást megőrizve adjuk közre e fontos magyar vonatkozású szöveget. Tudomásunk szerint a szöveget eddig sem egészében, sem részleteiben nem közölték. Konklúzió A fentieket röviden összegezve megállapíthatjuk, hogy Franz Moritz von Lacy gróf Essay sur la Hongrie című, feltehetően 1770 és 1772 között keletkezett esszéje egy komplex elemzés alapján elkészített, elsősorban birodalmi szempontból érdekes pillanatfelvételt nyújt az 1770-es évek elejének magyarországi viszonyairól. Magyarország szerepe összbirodalmi szempontból jelentősen felértékelődik ebben a fél évtizedben. Gondoljunk csak a Lengyelország első felosztása (1773) és a Bukovina annexiója (1775) következtében kialakult aktív keleti politikára. Ennek ismeretében a szövegben bemutatott Magyarország stratégiai szerepe fokozatosan megváltozott. Az elemzés figyelembe veszi az ország földrajzi és demográfiai adottságait, amelyek még napjaink geopolitikai elemzéseinek is legfontosabb faktorait alkotják. A politikai struktúra elemzése során kiemeli a magyar nemesség partikuláris érdekeivel szemben álló összbirodalmi 13 ÖStA HHStA Kabinettsarchiv, Nachlass Lacy Kat. 6 VI la fol. 97. Részlet Lacy II. Józsefnek írt leveléből (Bécs, 1769. március 20.): „Votre Majesté ayant aprouvé, il y a une couple d'années, que je fit recueillire les mellieurs morceaux de Cartes et plans que l'on pût trouver de l'Hongrie, pour en former une Carte générale de ce Royaume ; cet ouvrage painible a été executé, la carte gravée dans ma maison et elle vient actuellement de sortir de la presse."
