Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Ugrai János: Felemás modernizáció. Az osztrák oktatáspolitika kezdetei és Johann Melchior von Birkenstock nézetei V/1163
sével kívánt kitűnni, miközben sokszor egész napokat is lekötöttek a Studienhofkommission összejöveteleiből.12 6 c. Birkenstock társadalomképe és az iskolarendszer Utaltunk már rá, hogy a korszakban nemcsak szinte teljes körű konszenzus övezte a társadalmilag differenciált iskolázás ügyét, de ennek a felfogásnak talán éppen Birkenstock volt a leghatározottabb képviselője. Több írásában is hosszan érvelt az alsóbb rétegek felfelé törekvésének káros hatásai mellett. Szerinte az iskolák eltömegesedése nemcsak azzal a veszéllyel jár, hogy üressé válnak a földek és az üzemek, megfogyatkoznak a munkás kezek, hanem azzal is, hogy cserébe az állam csak „féltudással" rendelkező, semmire sem jó egyéneket kap. Ha mindenki könyveket olvasna a falvakban, a dolgos parasztokból gyorsan büszke, dölyfös, semmirekellő emberek válnának, aminek következtében már tíz év alatt romlásba fordulnának a vidéki települések. A széles tömegek valódi és teljes körű felvilágosítása ugyanis lehetetlen, annak csak a csalóka látszatát lehet felkelteni, mint ahogyan a társadalmi egyenlőség is pusztán soha meg nem valósuló utópia.127 Ez a tévedés szellemi luxushoz vezet, amely ugyanúgy kártékony és elvetendő, mint a fizikai fényűzés. Éppen ezért Birkenstock — aki maga is hosszan működött cenzorként — nemcsak az iskolázás megfelelő megszervezésének, de a körültekintően működő cenzúrának is nagy jelentőséget tulajdonított. Hiszen az alsóbb rétegeket valójában nem az iskolai tananyag csábítja el, hanem a könnyű olvasmányok, az igénytelen lektűrök, a kíváncsiságra, szenzációéhségre és a gyenge színvonalú népi tréfákra, szatírára építő olcsó kiadványok fejtik ki mérgező hatásukat.128 A „féltudás" felszámolása az alsóbb rétegek körében is igen fontos, de azt elsősorban a szakmai képzéssel lehet elérni, és nem a könyv igézetének kialakításával.12 9 Ehhez a szellemiséghez szorosan kapcsolódik Birkenstocknak az iskolaszerkezetről vallott felfogása. Bár csaknem minden tanügyi kérdésben véleményt nyilvánított az évtizedek során, valójában mindig is a felsőbb tanulmányokra, a gimnáziumi és főként az egyetemi képzésre koncentrált. Göttingai és más német példákra hivatkozva kiállt a felülről építkező iskolarendszer logikája mellett. Eszerint az egyetemalapítás, -szervezés a legfontosabb, és ez majd úgyis magával hozza a szekunder és a primer szektor szükséges fejlődését.130 Megítélése szerint egy-egy állam számára kulcsfontosságú, hogy a tudományok és ismeretek szabad választásán alapuló egyetemi korporációk tömörítsék az 126 Uo. 8-11. 127 Birkenstock, J. M. v.: Entwurf i. m. 161-162. 128 Johann Melchior von Birkenstock: Uibersicht des ganzen Schul- und Unterrichtswesens nach den verschiedenen grossen Hauptabtheilungen, und dann in genauer Zergliederung nach bestimmten Klassen der Einwohner im Staate. Közli: Herbert H. Egglemaier: Die Studienrevisionshofkommisssion und die Leitlinien des österreichischen Nationalbildung. Die Grundsatzdiskussion des Jahres 1797 im Spiegel der Gutachten. Klagenfurt 1995. 6-8.; 10-12. 129 Birkenstock, J. M. v.: Kurzgefaste i. m. 48. 130 Ezt a szerző teljesen indokoltnak is tartja, mondván tudósképzés nélkül nincsen forrása a tudásnak, amely elérhetné az alsóbb iskolai fokozatokat. Birkenstock, J. M. v.: Freyherr i. m. 9.
