Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
egyházi, részben egészségügyi szempontból is fontos szerepet játszottak.285 Egyházi, amennyiben vészhelyzet esetén (halottan született vagy túl gyenge csecsemő) keresztelnie, és erről a plébánost — hivatalból — tájékoztatnia kellett. A 18. század elejétől látunk igényt arra, hogy a kisebb közösségek is rendelkezzenek saját bábával. Esetükben általában tükröződnek a nemzetiségi viszonyok, homogén etnikumú településeken egy, a vegyes lakosságú települések esetén két bábát látunk.28 6 Szigetváron a 18. század egészében két bába tevékenykedett, a város etnikai struktúrájához igazodva: az egyik német, a másik horvát vagy magyar;28 7 és hasonló jelenséget tapasztalhatunk többek között Tolna mezővárosban 1729-ben.28 8 A bábák esetében is megfogalmazódott szempontként a morális elismertség („bene morata") és a megfelelő szakmai tapasztalat. Az itt felvázolt személyi törekvéseket megtalálhatjuk a Dél-Dunántúlon fekvő protestáns közösségek esetében is, ahol mind a hívek, mind az egyház igyekezett biztosítani a megfelelő és alkalmas személyeket a lelkészi és tanítói pozíciókba. E kérdéssel azonban jelen tanulmány nem hivatott részletesebben foglalkozni.28 9 Összegzés Kutatásaink tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy a 18. század első felének forrásai folyamatos építkezésről és fejlődésről tájékoztatnak bennünket, amelynek kezdetei elvi szinten a Tridenti Zsinatig, gyakorlati téren pedig a 17. század első harmadáig nyúlnak vissza. A katolikus egyházszervezet több fázisban, viszonylag gyors ütemben született újjá, amelynek első lépcsőjeként a más felekezetű közösségeket igyekeztek visszatéríteni, a Rákóczi-szabadságharc után azonban már a világi birtokosokkal karöltve, a már ott élő és az újonnan beköltöző katolikusok lelkigondozására helyezték a hangsúlyt. A konszolidáció ezért együtt járt az egyházmegye településszerkezetének változásával, ám mégsem beszélhetünk kizárólag földesúri vagy főpapi katolikus szervezésről. Az egyházi struktúra bővülése mögött ugyanis nem csupán a felülről jövő katolizációt kell sejtenünk, sokkal inkább a közösségek ez irányú igényét, 285 A témára 1. részletesen: Krász Lilla-. A bába történeti szerepváltozása a 18. századi Magyarországon. Bp. 2003.; Deáky Zita - Krász Lilla: Minden dolgok kezdete. A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI-XX. század). Bp. 2005. 261-263., 267., 274-276. 286 A németek már a betelepülésüktől különösen nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy saját etnikumukból kerüljön ki a bába. Szopok településen Marghareta Steidlin, Jánosiban (ma Mecsekjánosi) Maria Schanskin. Mindkét település Magyarszék (Baranya megye) fdiája volt ekkor. Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 219. 287 Uo. 285. 288 „Intelligentes bene instructae mulieres utriusque nationis habentur obstetrices. " PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 10. 289 A témában 1. Szita László-. A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században. In Tolna megyei levéltári füzetek. 5. Szekszárd 1996. 5-163.; Uő.: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században. Kaposvár 1993. 66-68.; további példák legújabban: Márta Fata: Reformierte Siedler aus dem Heiligen Römischen Reich deutscher Nation im Königreich Ungarn im 18. Jahrhundert. (Megjelenés alatt), ezúton köszönjük Fata Mártának, hogy használhattuk kéziratát.
