Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
a 400 forintot is elérte a plébánia kintlévősége,235 Csibrákon pedig a vizita arról számolt be, hogy a plébánia az új német telepeseknek kisebb összegeket kölcsönzött.23 6 Az egyházi személyi állomány vizsgálatánál a plébánosok mellett figyelembe kell venni a licenciátusokat is. Mint arról már korábban említést tettünk, a pécsi egyházmegyében viszonylag korán megtörtént licenciátusok háttérbe szorulása, feladataikat szinte mindenhol plébánosok vették át a 18. század első negyedében. Míg 1697-ben még 25-30 személyről, 1714-ben hétről, addig 1729-ben már csak egy-két világi segítőről olvashatunk. Utóbbiak közé tartozott az értényi Szita Benedek, aki emellett a tanítói állást is betöltötte. Értény az Esterházy család birtoka volt, ahol viszonylag korán kialakult a lokális egyházszervezet. Minden bizonnyal alkalmassága miatt, érdemeire való tekintettel maradhatott ebben a tisztségben, és a földesúr — más birtokaival ellentétben — ezért nem sürgette egy plébános érkezését.23 7 Szita esetében az emeritus jelző és a neve mellett szereplő elismerő mondat önmagáért beszél.238 1733-ban a Tolna megyei, bonyhádi járásban található Zombán23 9 és a Baranya megyei Mágocson találkozunk azzal, hogy licenciátus végezte a plébános munkáját,24 0 míg a szentségeket a pécsi pálosok szolgáltatták ki.24 1 Az 1738 és 1742 között készült jegyzőkönyvben már nem említenek licenciátusokat, ez azonban a forrásból hiányzó plébániák miatt nem jelenti automatikusan az intézmény teljes felszámolódását. A plébános segítői A plébánosoknak — elsősorban a sokrétű tevékenység miatt — különböző világi segítői voltak. A plébános mellett funkcionáló, egyházi tevékenységet folytató személyeknek nagy jelentőséget tulajdonítottak a közösség konszolidációjában. A lokális egyházi személyek közé a tanítót (ludi magister), az egyház -fit (aedituus) és a plébánia gazdasági felügyelőjét (oeconomus) soroljuk.24 2 Az egyházfi24 3 templomgondnoki, sekrestyés feladatokat látott el,24 4 a plébános munkáját segítette, több esetben hozzá tartozott a település szélén, kül-235 Merényi F.: Domsics i. m. 66.; Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 72-73. 236 Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 292-293. 2J7 További érv lehet, ahogy az feljebb már szóba került, hogy a közeli Nagykónyi plébánia rangra emelése után Értény esetében erre már nem volt akkora szükség. Gőzsy Z. - Varga Sz.: A pécsi egyházmegye i.m. 238 „Emeritus Licentiatus et prudentia doctrina haud ultimus, annorum 53, vir Benedictus Szita." PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 70. 239 TML IV 1. Ö 453. és Schematizmus 1981 i. m. 258. 240 „in dicta Possessione Mágocs residet licentiatus, qui ibidem munia Parochialia peragit." BML. IV 1. j. Ö 519. 105. 241 „Sacramenta autem administrant Patres Paulini dum assunt." Uo. és Schematizmus 1981. i. m. 208. 242 Az oeconomus ecclesiae mellett az administrator, curator titulusokkal is illették. 243 Több helyen dékán elnevezéssel illették. 244 többek között: „altari servire; conservandis ac colligendis Eleemosynis; mundiciem in Oratorio servare." PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 65.
