Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
sához, leginkább olyan elkötelezett közösség, amely fontosnak érezte a plébános állandó jelenlétét és az egyházi infrastruktúra kínálta előnyöket. Ez magyarázza a német földről betelepülők révén újjáéledő azon falvak nagy számát, amelyek rövid idő alatt megszerezték a plébániával járó kiváltságokat. 1723-ban Hímesháza és Hőgyész, a következő évben Kakasd és Tolna, 1725-ben Nagynyárád és Závod, 1727-ben Bonyhádvarasd, 1729-ben pedig Bikái jutott el erre a rangra. Ráadásul e települések között szoros kapcsolat állt fenn, Nyárád plébánosa például Hőgyészről érkezett,19 4 és mindegyik közösség igyekezett mielőbb kiépíteni saját egyházi infrastruktúráját és megszerezni személyi állományát.19 5 Ezekben a falvakban néhány év alatt kivétel nélkül templomokat emeltek, és ezzel egy időben gondot fordítottak a plébániák és a tanítói lakások felépítésére is. Az 1720-as évek végére a magyar és délszláv etnikum mellett már németek alkották az egyházmegye katolikus lakosságát, és az utóbbiak nagyban hozzájárultak az alsó fokú katolikus intézményhálózat megújulásához. Az 1730-as években véget ért a plébániák újjászervezésének nagy korszaka. Nesselrode püspök 1732-ben bekövetkezett halálakor már 57 plébánia működött az egyházmegyében, amelyek döntő többsége az ő idejében keletkezett. A fentebb említetteken túl ekkor jött létre a Jány Ferenc pécsváradi apát kezében levő Berkesd és Versend,196 a Pállfy család kezében levő Babarcszőlős (1722),19 7 az addig Szigetvárhoz tartozó Lakócsa (1724), Magyarkeszi és Szakadát (1727), Kisasszonyfa (1728), a ferencesek által pasztorált Báta (1731), valamint Iregszemcse és 17. századi előzménnyel bíró Szebény (1732) plébániák.19 8 Ehhez képest szembetűnő, hogy a következő években egyetlen új anyaegyházat sem alapítottak, majd csak Berényi Zsigmond püspök (1739-1748) kinevezése után,19 9 1740-ben alapították meg a Tolna megyei Bölcske,20 0 két évvel később pedig a vizitáció során Értény, Kajdacs20 1 és Mágocs20 2 plébániákat. Az 1720-as évekhez hasonló virágkor Klimó György püspöksége idején, de még inkább II. József uralkodása alatt köszöntött be ismét.20 3 Ettől függetlenül nem tekinthetők elvesztegetett éveknek a Nesselrode és Berényi püspökök működése közötti 1730-as évek sem. Ekkor a már működő plébániák megerősödtek, és a kegyurak, a katolikus egyház, de legfőképpen a hívek közösségeinek munkája révén egyre komolyabb beruházásokat voltak ké-194 Uo. 155. 195 A német telepítések áttekintését 1. Várnagy Antal. A németség története egyházmegyénkben. In: A Pécsi Egyházmegye Schematizmusa 1981. i. m. 101-128.; Hőgyészre 1. Várnagy Antal. Hőgyész. Községtörténeti monográfia. I. Hőgyész 1990. 156-166. Závodra példa: Lantosné Imre Mária-. Két világi kegyúr a hitélet megújításáért. In: A pécsi egyházmegye a 17-18. században i. m. 192-202. 196 Várnagy A.: A németség története i. m. 119. A pécsváradi apátság 18. századi birtokrestaurációjára 1. Kőfalvi Tamás-. Bartók István pécsváradi apát birtokrestaurációs kísérlete (1657-1658). In: Koller József emlékkonferencia i. m. 173-174. 197 Megalapítása után exempt plébániának számított. Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 101. 198 Horváth l.\ A török utáni i. m. 94. 199 Móró M. A.\ Berényi Zsigmond i. m. 200 Schematizmus 1981. i. m. 240. 201 Uo. 248. 202 Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 205-206. 203 Varga Sz.: Plébániai levéltárak i. m. 139.
