Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
teljesebb betartására. Szerzetesekre már csak ideiglenesen tartottak igényt, amíg nem találtak megfelelő világi plébánost. Ez történt Kisszékely és Pincehely esetében is, ahol pap hiányában a simontornyai ferencesek pasztorálták az árván maradt gyülekezetet.18 5 Az 1720-as években, az addig egyházi infrastruktúra nélkül álló területeken is elkezdődött a plébániák megszervezése. 1721-ben a püspöki birtok Szászváron, a kontinuus magyarsággal bíró Völgység központjában alapították újjá a plébániát,18 6 de itt — más egyházi birtokok templomaihoz hasonlóan — nem történt különösebb kegyúri építkezés. Az egyházmegye egyik legnagyobb templomának tartott épület továbbra is pusztult, a hívek 1724-ben egy sárból és fából készült kicsiny épületet emeltek.18 7 Ugyanekkor született az Esterházy-birtok Nagykónyi plébániája is. A falu 1720-ban magyar-német vegyes lakosságú település volt, amelynek 1714-ből ismert licenciátusa, Horváth János még 1721-ben is kántortanítóként működött. A közösség 1719-ben épített a középkori templom alapjaira fából egy új építményt, majd ennek elkészülte után Kapucsy György a Nagyszombatból frissen visszatért Újhelyi Mihályt nevezte ki plébánosnak, aki azonnal elkezdte az anyakönyvek vezetését, és tizenhat évig szolgálta híveit.18 8 Ezzel egy időben az 1718-ban még licenciátus irányításával működő tolnai közösségek közül18 9 is többen eljutottak odáig, hogy plébániát alapíthattak. 1722-ben Ozora, 1725-ben Regöly, a következő esztendőben Apar, míg a vizsgált időszak legvégén, 1742-ben Értény kapta meg a mater rangot.19 0 Döbrököz, Kisszékely, Diósberény és Bedegkér filiák maradtak, de ebben a két évtizedben itt is jelentős építkezések zajlottak.19 1 Az egyetlen kivétel Jovánca, amely 1729-ben még Szakály filiája volt, közben mindinkább eljelentéktélenedett, majd beolvadt Gyulajba, amelynek határait korábban még a jováncaiak művelték,19 2 ám 1729-re a hívek kitatarozták a templomot, és erőfeszítéseiket siker koronázta, hiszen egy évvel később plébániává váltak.19 3 Hiába volt tehát Jovánca eredetileg kedvezőbb helyzetben, a kontinuusság vagy a korai telepítés önmagában még nem jelentett hosszú távon előnyt. Ennél több kellett egy plébánia alapítá-185 Kisszékely: „Ecclesia Kisszékelyiensis, alias materna, modo autem pastore carens modo provisorio Patribus Ordinis Sancti Francisci Simontornensibus commissa" PPL Canonica Visitatio, 1729. Tolna megye, 40. Pincehely: „hinc viduata pastore modo provisorio Patribus Franciscanis Simontornyensibus commissa est ecclesia." Uo. 48. 186 Érdekesség, hogy 1692-ben licenciátus szolgált itt, valamint még 1738-ban is őriztek a templomban egy Radanay által felszentelt zászlót, de az újraszentelt templom védőszentjét a középkori Keresztelő Szent Jánosról Nagyboldogasszonyra keresztelték át. Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 197-198. 187 Merényi F.: Domsics i. m. 30. 188 Brüsztle, J.: Recensio i. m. III. 363-364., Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 245-247. 189 i7i8-ban 12 Tolna megyei licenciátust írtak össze. Többek között Regöly, Jovánca, Értény, Bedegkér, Döbrököz, Ozora, Kisszékely, Berény (ma Diósberény) és Apar településeken. PKL ML Plébánosi jegyzék 1718. fol. 1. 190 Mindegyik Esterházy-birtok. Értény és Bedeg helyzete logikus, Nagykónyi megalapítása után ideiglenesen lekerültek a napirendről, és annak filiái lettek. Schematizmus 1981. i. m. 236. 191 Horváth /.: A török utáni i. m. 96. 192 Szilágyi M.\ Az újratelepülő Tolna i. m. 40. 193 Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 287.
